BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egy többezres kör kap 13. havi bért, fizetésemelés is jön – mutatjuk, kik az érintettek

Idén minden bírósági dolgozó 13. havi illetményben részesülhet. A miniszter szerint a szükséges költségvetési forrás rendelkezésre áll, már csak parlamenti döntés kell hozzá. Jó hír, hogy 2026-ban már minden megyeszékhelyen lesz áldozatvédelmi központ, hamarosan pedig több változás is érvénybe lép a magyar igazságszolgáltatásban, így például a mesterséges intelligencia segíthet a jogi válaszok megfogalmazásában, az eljárásokat gyorsabbá és átláthatóbbá teszik.

A teljes bírósági ágazat, több mint 10 ezer ember kaphat 13. havi illetményt idén – közölte Tuzson Bence igazságügyi miniszter éves meghallgatásán kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottságában.

13. havi illetmény és béremelés jön a bíróságokon
A bíróságokon 13. havi illetmény és béremelés jön / Fotó: AnnaStills / Shutterstock (illusztráció)

Minden bírósági alkalmazott kaphat 13. havi illetményt, és jön a fizetésemelés is

A miniszter elmondta, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke terjesztette elő a javaslatot, amelyet az Országos Bírósági Tanács szerdán tárgyal meg, és reményei szerint hozzájárul, hogy az ágazat dolgozói idén 13. havi illetményben részesüljenek.

A szükséges költségvetési fedezet rendelkezésre áll.

Tuzson Bence a bírák javadalmazását prioritásnak nevezte, emlékeztetve, tavaly megállapodást kötöttek a bírósági szervezettel, amelynek eredményeképpen három lépésben emelik a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, valamint a bírósági dolgozók bérét. 

A bírák havi átlagilletménye 48 százalékkal növekszik a 2024-es szinthez képest, a fogalmazók és a titkárok 89 százalékos növekedéssel számolhatnak, a bírósági tisztviselők javadalmazása pedig duplájára nő.

Nem kell Magyarországnak ezen a területen sem szégyenkeznie, jól halad a bírák illetményének emelése – összegzett.

Apáti István (Mi Hazánk) kérdésére, hogy a 13. havi illetmény csak egyszeri, a 2026-os választás előtti „kampányfogás”, vagy minden évben megkapják majd a bírósági dolgozók, a miniszter úgy válaszolt: reméli, hogy a következő időszakban is lesz arra lehetőség, hogy ilyen költségvetése legyen a bírósági rendszernek.

A miniszter az éves meghallgatáson mondott expozéjában fontosnak nevezte, hogy olyan jogrendszere legyen Magyarországnak, amely segíteni tudja az ország versenyképességét. Ebből a szempontból kiemeltnek nevezte a jogrendszer átláthatóságát, hangsúlyozva, hogy a minisztérium az elmúlt időszakban deregulációs törvényjavaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a magánszemélyek és vállalkozások számára egyszerűbb jogi környezetet teremtsen.

Mesterséges intelligencia segít a jogi válaszokban

Tuzson Bence azt is elmondta, hogy a mesterséges intelligencián alapuló új programot indítottak a Nemzeti Jogtár átalakítására, ennek első publikus verziója jövő év első negyedévében lesz kész.

Az új jogtár releváns jogi választ ad majd a feltett kérdésekre, minden jogszabályt figyelembe véve, és a tervek szerint később ügyintéző funkciót is kap.

A mesterséges intelligenciának a jogi szakmára gyakorolt hatásával kapcsolatban megjegyezte: a kreatív jogászkodásnak továbbra is lesz jövője, a kutatási munka viszont jelentősen egyszerűsödni fog.

Lerövidülhet az ítélethozatal hossza, az áldozatok több segítséget kaphatnak

A miniszter beszámolt a polgári jog területén bevezetett eljárási szabályváltozásokról – így az egyszerűsített, gyorsított eljárás és az egyszerűsített indokolás bevezetéséről –, amelyek azt szolgálják, hogy minél gyorsabban szülessenek meg az ítéletek. Ezt célozza az a néhány hónapja bevezetett új szabály is, amely szerint a bíróságnak saját határidő-mulasztása esetén a minimálbér másfél százalékát kell kifizetnie naponta – közölte.

A miniszter beszámolt az online csalásokkal kapcsolatos jogszabály-módosításokról is, amelyek eredményeképpen sok esetben még időben le lehet tiltani a csalással megszerzett pénz továbbutalását. Ennek köszönhetően egy év alatt 3 milliárd forintot tudtak visszaszerezni a csalások áldozatainak – számolt be.

Az áldozatvédelemről szólva kiemelte, hogy 

2026-ban már minden megyeszékhelyen lesz áldozatvédelmi központ, miután a szekszárdit is átadják jövőre.

A büntetőjog változásai közül kiemelte, hogy a távoltartás intézményét akár egy egész életre el lehet rendelni, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetői soha többet ne közelíthessék meg áldozatukat, a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban pedig meg kell hallgatni az áldozatot is.

A Tisza Párt adatszivárgási ügyét a miniszter súlyos bűncselekményként és alapvető nemzetbiztonsági kérdésként értékelte,

hangsúlyozva, hogy 200 ezer ember adatával éltek vissza, és az adatok kikerülhetettek akár külföldre is. Le kell folytatni a szükséges vizsgálatokat, beleértve a büntetőeljárást is. Tuzson Bence nem hiszi, hogy a párt tudatosan szivárogtatta ki az adatokat, de valószínűnek tartja, hogy a lehető legnagyobb hanyagsággal járt el.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.