Mindenki tudja, hogy a technológiai forradalom felborítja a mindennapokat, már csak azt kellene elérni, hogy Európa a talpára essen.
Idén szeptemberben harmadik alkalommal tartják meg az EIT Digital innovációs szervezet konferenciáját Brüsszelben. A téma a digitális technológiák okozta átalakulás lesz, egyebek mellett terítékre kerül a robotizáció, vagy éppen a mesterséges intelligencia előtörése. „Mindenki látja, hogy a digitális transzformáció megváltoztatja az életünket, de hogy mindez pontosan mit jelent, azt kevésbé” – nyilatkozta a Világgazdaságnak az EIT Digital Hungary igazgatója.
Gulyás László arra hívta fel a figyelmet, hogy az átalakulások nyomán felmerült aggályokkal – mint például, hogy a robotok valóban elveszik-e a munkát, vagy, hogy jó-e, hogy a jövő generációi egyre több időt töltenek el a virtuális térben – kell foglalkozni, ugyanakkor az igazán fontos kérdés az, hogyan lehet úgy használni a „deep tech” megoldásokat, hogy azok a társadalom javára váljanak. „A diskurzusban rendre ugyanaz a két nézőpont köszön vissza: az egyik a kutatók és a műhelyek tevékenységére koncentrál, a másik pedig azon aggódik, hogy mit tesz az emberiség jövőjével a technológia. Mi azt gondoljuk, hogy a digitális folyamatot nem az alapkutatás, nem is a félelmek, hanem az üzlet hajtja” – emelte ki.
Fotó: Kallus György
Európát anyósülésből kormánykerék mögé
Az EIT Digital ennek a filozófiának mentén működik kilencedik éve. Az összesen kilenc európai országban irodával rendelkező szervezet azt keresi, hogy milyen technológiai fejlesztéseket érdemes kivinni a piacra. Az EIT Digital az Európai Parlament által létrehozott Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) szerződött partnere. A budapesti leányvállalat nem csupán a magyar, hanem a kelet-közép-európai régióban zajló digitális átalakulás elősegítéséért felel. Az EIT megalapítása abba az irányba tett lépés volt, hogy Európa ne passzív szemlélője, hanem kezdeményezője legyen az innováció terjedésének.
Az EIT Digital jelenleg 170 partnerrel működik együtt, köztük olyan multikkal, mint az Ericsson, az Airbus, a Deutsche Telekom, vagy az SAP, de számos középvállalattal is. A cégek mellett egyetemekkel és kutatóműhelyekkel is összedolgoznak. Gulyás László elmondta, hogy -- a telekommunikáció és a digitális ipar mellett – a magyar partnerek főképp a pénzügyi technológiákban számítanak meghatározónak. „A banki tranzakciókhoz elengedhetetlen azonosítási protokoll digitalizációjára, ahogy az innovatív fizetési megoldásokra is van életképes hazai fejlesztés, ahogy a kriptográfia és a számítógépes biztonság terén is” – sorolta a budapesti központ vezetője.
Az EIT Digital éves költségvetése több, mint 100 millió euró (mintegy 34 milliárd forint), ez az összeg a 9 ország között arányosan oszlik meg. A büdzsé az uniós forrásokon túl saját árbevétellel, illetve a partnerek befizetéseivel egészül ki. Az EIT Digital két modell szerint támogat projekteket: egyrészt a partnerhálózatán belül igyekszik összekötni az üzleti igényeket a megfelelő tudáskapacitással. Ilyen esetekben a fő feltétel, hogy egy éven belül piacra léphessen az új termék, vagy szolgáltatás, amelynek értékesítéséből megtérül a szervezet befektetése. A másik út, hogy olyan függetlenül indult megoldásokat karolnak fel a startup-scaleup szcénában, amelyek legalább egymillió eurós éves forgalommal bírnak, és a további növekedés miatt van szükségük az EIT Digital közreműködésére. Ezekkel az üzletekkel egy 45 főből álló tanácsadócsapat foglalkozik.
Az őszi konferenciára Gulyás László szerint több okból is érdemes jelentkezni. „Akinek szava van a digitális átalakulásban Európában, az ott lesz, vagyis a kapcsolati tőke miatt már megéri Brüsszelbe repülni. A rendezvény szemléletformáló ereje sem elhanyagolható. A digitalizációban azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek platform gazdaság alapon működnek. Ez azt jelenti, hogy olyan megoldást képesek kínálni, amelyekre mindenki más rácsatlakozhat” – mutatott rá.
