A mentális betegségek költség-haszon elemzésével világszinten is keveset foglalkoznak, holott a hozzájuk kapcsolódó kiadások nagyobb költséget jelentenek a társadalom számára, mint a daganatos betegségek vagy akár a népbetegségként ismert cukorbetegség, ez utóbbira egyébként 2019-ben Magyarországon az Egészségbiztosítási Alapból összesen 63,5 milliárd forint jutott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint minden ötödik tartós munkaképesség-csökkenést mentális zavarok okoznak, hazánkban a harmadik legtöbb betegállományban lévő beteg pszichés zavarok miatt nem tud dolgozni. A gazdasági veszteség pedig óriási, akár a egy százalékát is eléri.
Statisztikai adatok szerint Magyarországon minden évben a felnőtt lakosság 7-8 százalékát érinti az orvosi értelemben vett, ún. major depresszió, havonta pedig körülbelül az emberek 4 százaléka szenved a betegségtől. A depresszió egy időszakosan zajló betegség, nem hasonlítható a magas vérnyomáshoz vagy a cukorbetegséghez, mert ez utóbbi betegek többsége egész élete során küzd a problémájával, a depressziósok kb. 80 százalékánál időszakosan, depressziós hullámvölgyek formájában zajlik a betegség. Megfelelő (gyógyszeres és pszichoterápiás) kezelésre ma már a betegek közel 90 százaléka meggyógyul, de ritkán vannak a terápiával dacoló, csak részlegesen gyógyuló betegek is. Napjainkban Magyarországon a depressziós páciensek fele áll gyógyszeres kezelés alatt, 30 éve ez csak kb. 8-10 százalék volt – tette hozzá a szakember.
A depresszió gyakorisága 1990 és 2017 között 49,86 százalékkal nőtt, és a depressziós betegek várható élettartam pedig 10-15 évvel rövidebb a betegség következtében. A depresszió okozta társadalmi kár, illetve kiadások nagy részét, 88 százalékát, nem az egészségügyi kiadások jelentik, hanem az, hogy a betegség alatt nem, vagy csak nem megfelelő hatékonysággal tud a beteg dolgozni.
A depresszió nem egyszerűen szomorúság vagy lehangoltság, nem olyan betegség, ami „egyszer csak magától elmúlik”. Sokkal súlyosabb ennél, amely kihat a beteg életminőségére, környezetére és munkájára is. Az, hogy ez a hatás mekkora, a betegség súlyosságától függ. A súlyos depresszió, az úgynevezett major depresszió (MDD) mintegy 40 millió embert érint Európában – ez hozzávetőlegesen Spanyolország lakosságának felel meg.
A betegségnek visszatérő időszakai, úgynevezett epizódjai vannak. Egy betegség epizód általában 3-9 hónapig, átlagosan hat hónapig tart, de a betegek 20 százalékánál a két évet is meghaladhatja. Az esetek többségében ezek az epizódok rendszeresen ismétlődnek, ennek következtében az sem meglepő, hogy a major depresszió a munkaképesség csökkenésének vezető oka világszerte. Minden tizedik beteg tartósan kiesik a munkából, és epizódonként átlagosan 36 napig nem tudja végezni munkáját. A depressziósok számát tekintve az Európai Unión belül Magyarországon a 18 éven felüliek 10,5 százaléka vallja magát depressziósnak, ezzel a betegszámmal a dobogó első helyére kerültünk, második helyen Portugália áll (10,4 százalék), a harmadikon pedig Svédország (9 százalék) – derül ki az Eurostat adataiból.
A magyar lakosság negyedénél, a férfiak 20, a nők 30 százalékánál figyelhetők meg depressziós tünetek, és az orvosi értelemben vett, súlyos depresszió gyakorisága minden hónapban 3,5 – 4 százalék – ezekre az adatokra az Európai Lakossági Egészségfelmérés (Elef) adatai hívják fel a figyelmet. A depresszió súlyos formája is elsősorban a nőket veszélyezteti, közülük 4,3 százalékot, a férfiak közül 2,6 százalékot érint. A betegség többnyire fiatal korban kezdődik és az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik, a 74 éven felülieknek már több mint tizede súlyosan depressziós.
Az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében kétszer akkora a depressziósok száma, mint a diplomával rendelkezőknél. Mivel Magyarországon a világátlagnál gyakrabban fordul elő a depresszió, érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a betegség korai felismerésére.
A koronavírus-járvány (COVID-19) miatti fizikai „mozgáskorlátozottság”, a pszichés hatások – mint a fertőzéstől és a munkahely elvesztésétől való félelem – akár 15-20 százalékkal is növelhetik a depressziós és szorongásos betegek arányát -véli a szakember és hozzáteszi, hogy mindez felértékeli az online történő betegellátás, a telemedicina szerepét.
A depresszió kezelésének a költségei jóval alacsonyabbak, mint egy kezeletlen betegség okozta gazdasági veszteség, ami akár négyszer vagy ötször magasabb kiadást jelent a társadalom számára – mondta a Világgazdaságnak Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas professzor, a Magyar Pszichiátriai Társaság alapító tagja, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Az Európai Gazdasági Térség országaiban a mentális egészségügyi ellátás krónikusan alulfinanszírozott, azaz nemcsak a társadalom, hanem az egészségügy sem kezeli megfelelő helyen. A major depresszióban szenvedő betegnek nem elég megküzdeni a társadalom meg nem értésével, a megbélyegzéssel, hanem a szakember segítsége is lassan vagy akár már későn érkezik.
A megfelelő egészségügyi ellátás mellett éppoly fontos a társadalom elfogadása, a major depressziós betegek támogatása. A nyilvánosság előtt is nyíltan kell beszélni arról, hogy megbélyegzés és félelem nélkül, bátran forduljon szakemberhez a beteg, amikor segítségre van szüksége, mert a depresszió gyógyítható.
Magyarországon pszichiáterek számában nem állunk túl jól, körülbelül hatszázan praktizálnak, mondta Rihmer Zoltán. Ausztriában és Szlovákiában és több Nyugat-Európai országban is lakosságarányosan kétszer-háromszor több pszichiáter jut a betegekre.
Nemzetközi felmérések szerint a depressziós betegeknek csupán 25 százaléka, sőt még a súlyos mentális zavarban szenvedőknek is csupán a fele kapja meg időben a megfelelő tanácsadást vagy gyógyszeres kezelést. A betegek fele három hónapot, 10 százalékuk pedig több mint egy évet vár a vizsgálatra. Több országban a pszichoterápia és a tanácsadás költségét nem feltétlenül fedezi a társadalombiztosítás, de a hosszú várólisták miatt még akkor is nehezen hozzáférhető a megfelelő ellátás, ha a társadalombiztosítás állja a kezelést.
Nem mehetünk el csukott szemmel a depresszió és az öngyilkosság kapcsolata között sem. Az első orvosi kontaktusig eltelő időszakban a betegek 40 százalékának vannak önpusztító gondolatai, és 6 betegből egy öngyilkosságot is megkísérel. Különösen fontos erre odafigyelni, hiszen a fiatal munkavállalók vagy néhány éven belül munkába álló 15-29 éves, fiatal korosztály körében az öngyilkosság a vezető halálok. Európában évente 125 ezer öngyilkosságot követnek el, több mint 60 százalékuk diagnosztizált depressziós. Magyarországon 2019-ben 1550-en lettek öngyilkosok, a szakember hangsúlyozta, minden ötödik-hatodik nem kezelt major depressziós követ el öngyilkosságot, de az eredményes terápia kb. 80 százalékkal csökkenti az öngyilkosság esélyét.
A cikk megjelenését támogatta a Janssen-Cilag Kft.
