Az eredeti, 1877-ben átadott hidat már az 1900-as évek elején át kellett építeni. 1913-ban adták át a forgalomnak a második, kétvágányos, vonóvasas szerkezetet, amely azonban a második világháborúban megsemmisült. Az újjáépítés nem is tudott azonnal megindulni, 1944-45 között előbb ideiglenes szerkezeteket építettek a forgalom számára, majd 1946-ban adták át az egyvágányú, félállandó jellegű, úgynevezett „K”-hidat, ezt követően pedig 1948-ban és 1953-ban készültek el két vágánnyal azok az állandó hídszerkezetek, amelyek napjainkig szolgálták a vasúti forgalmat.

Déli összekötő vasúti Duna-híd (PR)
Fotó: NIF Zrt.

A híd mostanra a régi felszerkezetek elbontásával, majd azok újra cserélésével úgy állt össze, mint egy óriási puzzle, melyben egy híd 6 egységből épült meg. 2022. május 4-én emelték be  az utolsóként megépített, déli szerkezet zárótagját, mellyel a Déli összekötő vasúti Duna-híd  harmadik új szerkezete is elkészült. A vasútépítési munkákat és a sikeres próbaterheléseket követően pedig elérkezett a történelmi pillanat: a Duna felett itt ma már három vasúti vágány ível át.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd a Déli Körvasút fejlesztésének része, annak első üteme. jelentősége így az egyre növekvő agglomeráció és Budapest közötti vasúti közlekedés versenyképességének növelésében rejlik. A három vágány nagyobb járatsűrűséget tesz majd lehetővé, mely több százezer ember életére és – az általa kiváltott közúti forgalom révén – a környezetre is pozitív hatással lesz.