Március utolsó szombatján, idén március 25-én sötétségbe borulnak egy rövid időre a nevezetességek szerte a világon, és a szervezők a háztartásokat is arra kérik, hogy a nem létfontosságú világítást és az elektromos eszközöket kapcsolják le. A Föld órája névre hallgató kezdeményezést a WWF a hívta életre, eredetileg 2007-ben indult Ausztráliából. Mára a világ egyik legnagyobb önkéntes akciójává nőtte ki magát, 2021-ben például már 190 ország vett részt benne. A cél még mindig ugyanaz, felhívni a figyelmet az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira. A tavaly nyári extrém időjárás, az őszi elszálló energiaárak talán még közelebb hozták az éghajlatváltozás és a takarékosság szempontjait. A környezet védelméért ugyanis mi is sokat tehetünk, és ehhez nem kell feltétlenül hatalmas vállalásokra gondolni. Minél több környezetbarát tevékenységet tudunk beépíteni a mindennapjainkba, annál jobb, és ne felejtsük el: a kis lépések is számítanak!
Több-billiónyi csikk és műanyag
A szelektív szemétgyűjtés vagy éppen a közösségi közlekedés választása mellett vannak olyan dolgok, amelyekről talán kevesebb szó esik. A hulladékoknál maradva, a műanyagszemét talán kevésbé ismert, de igen nagy számban előforduló formája a cigarettacsikk. Évente hatbillió csikk keletkezik, ennek pedig a háromnegyede a természetben köt ki. 2020-ban a takarítási világnapon például azt tűzték ki célul, hogy 1 milliárd cigarettacsikket gyűjtenek össze. A cigarettacsikkekben ráadásul a műanyag mellett kemikáliák is vannak, amelyek a talajba, vizeinkbe kerülve nagy mértékben szennyezők. A cigaretták nagy része cellulóz-acetátból készült füstszűrőket tartalmaz, ezeknek a szűrőknek pedig évtizedekre van szükségük ahhoz, hogy végleg lebomoljanak. Tehát ezzel a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez is nagy mértékben hozzájárulnak: az Anglia Ruskin Egyetem kutatása szerint évente mintegy 4,5 ezermilliárd cigarettacsikket dobnak el a becslések alapján, a European Environment Agency adatai szerint pedig az európai tengerpartokon 2014 és 2017 között leggyakrabban talált szemét a cigicsikk volt. Így jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája.
Kockázatot jelent a szennyezett levegő
A légszennyezés szintén olyan probléma, amelyről sokat lehet hallani: Európa városi népességének döntő többségét, 90 százalékát érinti az egészségkárosítónak ítélt levegőminőségi szintnél magasabb koncentrációjú légszennyező anyagok jelenléte. A szennyezett levegő pedig komoly egészségügyi kockázatokkal jár: egy 2019-es tanulmány szerint a légszennyezés a dohányzáshoz hasonló mértékben képes tüdőtágulatot okozni hosszú távon. Ha a lakóhelyünkön bizonyos mértékkel megemelkedik az ózonszint, akkor ez a tüdőtágulat kialakulásának esélyét annyival növeli tíz év alatt, mintha 29 éven át naponta egy doboz cigarettát szívnánk el. Arról viszont szintén kevesebb szó esik, hogy a rossz minőségű levegő nemcsak egy forgalmas kereszteződésben, hanem a saját otthonunkban is gondot okozhat.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben tisztább lehet, mint a levegő a nappalinkban. Már olyan apró lépésekkel is tehetünk az egészségesebb beltéri levegőért, hogy kevesebb gyertyát égetünk, vagy nem dohányzunk. A dohányzás pedig hosszú távon is kellemetlen hatással lehet a beltéri levegőre: a cigarettafüstből származó kemikáliák nem tűnnek el egyik percről a másikra, kutatások szerint maradványaik két hónappal azután is megtalálhatók voltak olyan ingatlanokban, ahonnan dohányos költözött ki.
Csökkenthetjük az ártalmakat
A dohányzás természetesen nemcsak a környezetre káros, hanem az emberek egészségére is. Ráadásul ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel, és ezek a negatív hatások nemcsak magát a dohányost érik, hanem a környezetében lévőket, az úgynevezett passzív dohányosokat is.
A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja még mindig az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor fontos, hogy minél előbb leszokjunk. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már számos, a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatíva áll rendelkezésére, amelyekkel csökkenthetők az ártalmak. Ilyenek a különböző füstmentes technológiák is. Az égés nélkül működő dohányt- és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem keletkezik sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák – akár 70-95 százalékkal – kevesebb káros anyagot bocsátanak bocsátanak ki, mint a cigaretta, azonban a károsanyag-kitettség csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggést még vizsgálják. A különböző füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, azonban a hatásuk még a hasonló elven működő technológiák esetében is teljesen eltérő. Füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a nikotinpárna vagy a különféle elveken működő hevítéses technológia.
Azonban fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, amely számos negatív hatása mellett függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A legfontosabb tehát az, hogy aki nem dohányzik, az ne is szokjon rá, illetve, aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le. Hosszú távon ugyanis csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetők teljesen a dohányzás ártalmai.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
