VG: Mit mutatnak a 2023-as sarokszámok?
JI: A tavalyi eredmények minden szempontból kiemelkedőek 2022-höz képest. Éves szinten a beruházási volumen 6,5 milliárd euróról 13 milliárd euróra duplázódott, a bejelentett projektek száma pedig még ennél is dinamikusabban nőtt. A 209 projektből 69 tekinthető kiemelt működőtőke-beruházásnak, ezek összértéke meghaladta a 11,8 milliárd eurót. A fennmaradó közel 1,2 milliárd euró értéket képviselő 140 projekt a kormány Gyármentő Programjához köthető, amelynek célja az energiahatékonyság fejlesztésére és a saját megújuló energiatermelési kapacitások létrehozására irányuló beruházások támogatása.
VG: Az utóbbi években megszokhattuk, hogy felértékelődött az ázsiai befektetők szerepe. Mennyiben maradt meg ez a trend?
JI: Az említett rekordszámok elsősorban a keleti befektetők, azaz Kína, Dél-Korea és Japán magas fokú aktivitásának tudhatók be, amelyek beruházásai a beáramló működőtőke-beruházások közel 82 százalékát, míg az újonnan bejelentett munkahelyek 67 százalékát teszik ki. Összesen 19 projekt köthető ezen országokhoz.
VG: Ennek fényében hogy alakult a befektetői országrangsor?
JI: Csak a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget, nyolc projekt keretében, így az ázsiai erőközpont 2020 után ismét a legnagyobb beruházó lett Magyarországon. Dél-Korea végzett a második helyen a beruházási volumen rangsorban közel 2 milliárd euró értékű összbefektetéssel, megelőzve Németországot és az Amerikai Egyesült Államokat.
VG: Milyen aktivitást tanúsítottak a nyugati partnerek?
JI: Az ázsiai dominanciával párhuzamosan az FDI-rangsor arról is tanúskodik, hogy nyugati partnereinkkel továbbra is szoros a kapcsolat. Németország hozta a legtöbb projektet (18), és ezzel minden negyedik kiemelt működőtőke-beruházás köthető hozzá, míg az Amerikai Egyesült Államok e tekintetben ugyancsak remekelt, nyolc projekttel zárva. A két ország együttesen az összes új munkahely nagyságrendileg 20 százalékának létrehozásában vállal szerepet. Rajtuk kívül az Egyesült Királyság, Dánia, Franciaország, Japán és Svájc járult hozzá jelentős mértékben a kiemelkedő eredményekhez. A magyar vállalatok az ötödik legtöbb befektetést hajtották végre.
VG: Az iparágak közül hagyományosan domináns a járműipar tőkevonzó képessége, de az utóbbi időben az elektronika is a húzóágazatok közé került. A tavalyi adatok folytonosságot tükröznek?
JI: Az említett szektorok megőrizték vezető pozíciójukat, együttes arányuk mintegy 90 százalék mind az új munkahelyek, mind a beruházási volumen tekintetében. A meghatározó ágazatok közé tartozik továbbá az ICT-szektor, ahol több száz munkahely jöhet létre magasan képzett munkavállalók számára. Ezen túl a műanyag-, a csomagoló-, a fém- és a vegyipart érintették nagyszabású beruházások.
VG: A projektek földrajzi megoszlása tekintetében mit lehet elmondani?
JI: Továbbra is kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy e tekintetben egyensúly valósuljon meg, illetve hogy erősödjön a feltörekvő vidéki helyszínek pozíciója. Ezzel összhangban összesen a projektek közel 87 százaléka kötődött Budapesten kívüli lokációkhoz. Pest vármegye vonzotta a legnagyobb számú fejlesztést (15), amelyet Budapest (10), Hajdú-Bihar (8), Győr-Moson-Sopron (7) és Borsod-Abaúj-Zemplén (6) vármegye követ.
VG: Idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a Nemzeti Befektetési Ügynökség. Mennyiben járult hozzá a szervezet a magyar gazdaság fejlődéséhez?
JI: A HIPA 2014. január 1. és 2023. december 31. között mintegy 2123 pozitív projektet kezelt 49 milliárd euró értékben, ami 150 ezer új munkahely létrehozásával járt. Ezen eredmények kétségtelenül transzformatív hatást gyakoroltak a magyar gazdaságra.
