Megtanulják megoldani: innovatív projektverseny középiskolásoknak a fenntarthatóságról (x)

Mitől különleges ez a verseny, és miért volt szükséges egy újabbat létrehozni a sok meglévő mellé?

Valóban, számos versenysorozat áll a tudásukat összemérni szándékozó ifjú hazai természettudósok rendelkezésére. Egy olyan komplex megméretés azonban, mint a MAVESZ és a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány által szervezett mostani erőpróba, eddig hiányzott a palettáról. Azért nevezem komplexnek, mert itt sokkal többről van szó, mint a kémia vagy a vegyészet: a tematika az ENSZ 2015-ben elfogadott fenntartható fejlesztési céljaira épül, amelyek közé a tiszta ivóvíz biztosítása ugyanúgy beletartozik, mint az éhezés megszüntetése vagy éppen a minőségi oktatáshoz való jog, miközben a célrendszer természetesen az emberi civilizáció alapjait jelentő környezeti fenntarthatóságra épül. Az igazi különlegesség azonban az, hogy a versenyzők összetett projekteket dolgoznak ki csapatban, ami sokkal jobban hasonlít a felnőttek munkahelyi vagy tudományos munkakörnyezetében szokásos kihívásokra, mint az iskolai feladatokra. A lexikális tudásra itt is szükség van, de nem önmagában: be kell dobni a közösbe, és a problémák megoldásához kell használni, mint a való életben. És bár a megközelítés a hátterünkből adódóan sokszor kémiai fókuszú, a megoldandó problémák ennél sokkal szélesebb körből érkeznek. 

A mostani versengés tavaly indult, immár a döntő küszöbénél járunk. Mik voltak az eddigi tapasztalatok, és milyen konklúziót vontak le belőlük? 

Magyarországon a természettudományos oktatásban létezik egy konkrét iskolákhoz és felhasználókhoz köthető kör, akik rendszeresen részt vesznek hasonló versenyeken. A mi feladatunk, hogy ne kizárólag ennek a körnek a tagjait szólítsuk meg, hiszen ők a pályaválasztás szempontjából félig már kapun belül vannak, hanem másokat is. Ehhez elsősorban a diákokat kell elérni, ami a mai közegben a hagyományos médián keresztül kifejezetten nehéz, mert ők már elsősorban a közösségi médiából tájékozódnak. Vagyis ez elsősorban kommunikációs kihívás. Azt tapasztaltuk, hogy az életközeli, projektalapú gondolkodásmód kifejezetten vonzó a számukra. Talán ennek is köszönhető, hogy már az első évben húsznál is több csapat verseng az elsőségért, ami a téma szakértői szerint kiváló eredmény. A mércét ugyanakkor igyekszünk magasabbra tenni: a szemünk előtt az osztrák példa lebeg, ahol egy hasonló, bár kevésbé összetett csapatverseny-sorozat a néhány tucatnyitól a több száz résztvevőig jutott, igaz, két évtized alatt. Szerencsére van honnan ötletet meríteni, de azt is látjuk, hogy a sikerhez mindenképpen az iskolák, tanárok, szülők, diákok és az ipar együttműködésére, az iskolai kapcsolatok erősítésére van szükség.

Miért a középiskolás korosztályt, a 10–11. évfolyamosokat célozták meg? 

Elsősorban azért, mert ebben az életkorban kell fakultációt választani, és az a tapasztalat, hogy aki nem a természettudományok tantárgyköréből választ, az utána nagyon ritkán felvételizik erre a területre. Egy jól sikerült verseny pedig lökést adhat a jó választáshoz, miközben a felkészítő tanárok munkáját is segíti. A fő cél tehát mindenképpen az utánpótlás-nevelés. Az általános iskolákban már jelen voltunk a Hevesy György kémiaversennyel, a felsőoktatásban a legfontosabb ágazati felsőoktatási műhelyeket – a Pannon Egyetemet, a Debreceni Egyetemet és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet – bevonó Kiváló vegyészmérnöki tanulmányokért díjjal, a középiskola azonban eddig fehér folt volt. Van egy víziónk, egy küldetésünk: rá szeretnénk irányítani a korosztály figyelmét a vegyipar jelentőségére, és arra is, hogy mennyire megkerülhetetlen a fenntartható jövő formálásában. 

Mi volt a MOL szerepe a verseny létrejöttében és hogyan találtak egymásra?

Annyiban könnyű volt a kapcsolatfelvétel, hogy a MOL Petrolkémia Zrt.-t vezető Császár Péter egyben a MAVESZ elnöke is. Számukra stratégiai célkitűzés mind a fenntarthatóság, mind pedig a folyamatos szakember-utánpótlás biztosítása, amit ez a verseny tökéletesen lefed. A fő szerepük a feltételek megteremtése volt, de a koncepció kialakításában, a nemzetközi és az oktatási kapcsolataink kiépítésében ugyanúgy számíthattunk és számíthatunk rájuk. Hasonló okok miatt nyertük el az Energiaügyi Minisztérium támogatását is, akik a szemléletformálási keretükből segítik a verseny létrejöttét: a kormányzaton belül elsődlegesen az ő feladatkörük a körforgásos gazdaság, az energiahatékonyság, a klímavédelem, vagyis mindaz, ami a verseny fő témái közé tartozik. 

Említették a hagyományteremtés szándékát – ezek szerint lesz folytatása az idei versenynek?

A célunk mindenképpen az, hogy a tapasztalatokra építve folytassuk, kiterjesztve a vetélkedés hatósugarát. A jövő kizárólag azon dől el, hogy kapunk-e hozzá megfelelő segítséget, és lesz-e elegendő versengeni akaró fiatal – tudjuk, hogy mindkettő rajtunk is múlik.