BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Szponzor logó
Szponzorált tartalom
MOL Petrolkémia Zrt.

Megtanulják megoldani: innovatív projektverseny középiskolásoknak a fenntarthatóságról (x)

Magyar és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló, projektek és csapatok versengésén alapuló, fenntarthatósági témájú tanulmányi versenyt indított középiskolások számára a Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) és a természettudományos edukációt a zászlajára tűző Szabó Szabolcs Alapítvány. A verseny, amellyel a szervezők hagyományt szeretnének teremteni, vegyipari vállalatok támogatásával, a MOL és a BorsodChem főszponzori segítségével valósulhatott meg, a magyar és a regionális petrolkémiai ágazat kulcsszereplőjének ugyanis elemi érdeke, hogy innovatív, rendhagyó eszközökkel is segítse a szakember-utánpótlást. A részletekről Szabó Csabával, a Magyar Vegyipari Szövetség elnökével beszélgettünk.
Fotó: MOL Petrolkémia Zrt.

Mitől különleges ez a verseny, és miért volt szükséges egy újabbat létrehozni a sok meglévő mellé?

Valóban, számos versenysorozat áll a tudásukat összemérni szándékozó ifjú hazai természettudósok rendelkezésére. Egy olyan komplex megméretés azonban, mint a MAVESZ és a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány által szervezett mostani erőpróba, eddig hiányzott a palettáról. Azért nevezem komplexnek, mert itt sokkal többről van szó, mint a kémia vagy a vegyészet: a tematika az ENSZ 2015-ben elfogadott fenntartható fejlesztési céljaira épül, amelyek közé a tiszta ivóvíz biztosítása ugyanúgy beletartozik, mint az éhezés megszüntetése vagy éppen a minőségi oktatáshoz való jog, miközben a célrendszer természetesen az emberi civilizáció alapjait jelentő környezeti fenntarthatóságra épül. Az igazi különlegesség azonban az, hogy a versenyzők összetett projekteket dolgoznak ki csapatban, ami sokkal jobban hasonlít a felnőttek munkahelyi vagy tudományos munkakörnyezetében szokásos kihívásokra, mint az iskolai feladatokra. A lexikális tudásra itt is szükség van, de nem önmagában: be kell dobni a közösbe, és a problémák megoldásához kell használni, mint a való életben. És bár a megközelítés a hátterünkből adódóan sokszor kémiai fókuszú, a megoldandó problémák ennél sokkal szélesebb körből érkeznek. 

A mostani versengés tavaly indult, immár a döntő küszöbénél járunk. Mik voltak az eddigi tapasztalatok, és milyen konklúziót vontak le belőlük? 

Magyarországon a természettudományos oktatásban létezik egy konkrét iskolákhoz és felhasználókhoz köthető kör, akik rendszeresen részt vesznek hasonló versenyeken. A mi feladatunk, hogy ne kizárólag ennek a körnek a tagjait szólítsuk meg, hiszen ők a pályaválasztás szempontjából félig már kapun belül vannak, hanem másokat is. Ehhez elsősorban a diákokat kell elérni, ami a mai közegben a hagyományos médián keresztül kifejezetten nehéz, mert ők már elsősorban a közösségi médiából tájékozódnak. Vagyis ez elsősorban kommunikációs kihívás. Azt tapasztaltuk, hogy az életközeli, projektalapú gondolkodásmód kifejezetten vonzó a számukra. Talán ennek is köszönhető, hogy már az első évben húsznál is több csapat verseng az elsőségért, ami a téma szakértői szerint kiváló eredmény. A mércét ugyanakkor igyekszünk magasabbra tenni: a szemünk előtt az osztrák példa lebeg, ahol egy hasonló, bár kevésbé összetett csapatverseny-sorozat a néhány tucatnyitól a több száz résztvevőig jutott, igaz, két évtized alatt. Szerencsére van honnan ötletet meríteni, de azt is látjuk, hogy a sikerhez mindenképpen az iskolák, tanárok, szülők, diákok és az ipar együttműködésére, az iskolai kapcsolatok erősítésére van szükség.

Miért a középiskolás korosztályt, a 10–11. évfolyamosokat célozták meg? 

Elsősorban azért, mert ebben az életkorban kell fakultációt választani, és az a tapasztalat, hogy aki nem a természettudományok tantárgyköréből választ, az utána nagyon ritkán felvételizik erre a területre. Egy jól sikerült verseny pedig lökést adhat a jó választáshoz, miközben a felkészítő tanárok munkáját is segíti. A fő cél tehát mindenképpen az utánpótlás-nevelés. Az általános iskolákban már jelen voltunk a Hevesy György kémiaversennyel, a felsőoktatásban a legfontosabb ágazati felsőoktatási műhelyeket – a Pannon Egyetemet, a Debreceni Egyetemet és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet – bevonó Kiváló vegyészmérnöki tanulmányokért díjjal, a középiskola azonban eddig fehér folt volt. Van egy víziónk, egy küldetésünk: rá szeretnénk irányítani a korosztály figyelmét a vegyipar jelentőségére, és arra is, hogy mennyire megkerülhetetlen a fenntartható jövő formálásában. 

Mi volt a MOL szerepe a verseny létrejöttében és hogyan találtak egymásra?

Annyiban könnyű volt a kapcsolatfelvétel, hogy a MOL Petrolkémia Zrt.-t vezető Császár Péter egyben a MAVESZ elnöke is. Számukra stratégiai célkitűzés mind a fenntarthatóság, mind pedig a folyamatos szakember-utánpótlás biztosítása, amit ez a verseny tökéletesen lefed. A fő szerepük a feltételek megteremtése volt, de a koncepció kialakításában, a nemzetközi és az oktatási kapcsolataink kiépítésében ugyanúgy számíthattunk és számíthatunk rájuk. Hasonló okok miatt nyertük el az Energiaügyi Minisztérium támogatását is, akik a szemléletformálási keretükből segítik a verseny létrejöttét: a kormányzaton belül elsődlegesen az ő feladatkörük a körforgásos gazdaság, az energiahatékonyság, a klímavédelem, vagyis mindaz, ami a verseny fő témái közé tartozik. 

Említették a hagyományteremtés szándékát – ezek szerint lesz folytatása az idei versenynek?

A célunk mindenképpen az, hogy a tapasztalatokra építve folytassuk, kiterjesztve a vetélkedés hatósugarát. A jövő kizárólag azon dől el, hogy kapunk-e hozzá megfelelő segítséget, és lesz-e elegendő versengeni akaró fiatal – tudjuk, hogy mindkettő rajtunk is múlik. 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.