Tényleg lehet nulla forint a rezsi? (x)

Még május elején vázolta fel az Európai Bizottság nagy horderejű tervét az orosz energiáról való teljes uniós leválásról, ami nagy visszhangot váltott ki a hazai közéletben. Egyes politikusok évi 600 milliárdos extra állami költséget és a rezsicsökkentés végét emlegetik, miközben a magánszemélyek óriási rezsiszámláktól tartanak. Ebben a bizonytalan helyzetben egyre égetőbbé válik az alternatív, zöldebb megoldások integrálása a hagyományos energiahordozókkal való fűtéssel szemben. 

Az egyik legoptimálisabb megoldást a fosszilis energiahordozók kiváltására a hőszivattyú jelenti, amely a már pályázható Otthonfelújítási Program igénybevételével kedvező feltételek mellett beszerezhető. A beruházás teljes költségétől függően a támogatás összege 2,5 és 6 millió forint között lehet, és egy kamatmentes hitel és egy vissza nem térítendő állami támogatás kombinációjából áll. A hőszivattyúk ára általában 1,5 és 3,5 millió forint között mozog, így tökéletesen beleillenek a pályázható keretbe. 

De miért éri meg ennyire a hőszivattyú?

Nem „csak” ultrazöld, bár ez is igaz rá. A hőszivattyú működési elve, hogy a külső környezetből (levegőből, talajból vagy vízből) kivonja a hőt, és ezt egy speciális technológiát felhasználva leadja a lakásban. Ehhez szükséges egy minimális villamos segédenergia, ami a leadott fűtési teljesítmény negyed- vagy ötödrésze. Emiatt kijelenthető, hogy a hőszivattyú kimondottan környezetbarát megoldás, ami megújuló energián alapul, és használata csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A hőszivattyú akkor hatékony, ha relatív alacsony hőmérsékletű vízzel működik, ezért kifejezetten felületfűtés-hűtéshez javasolja a Ferenczi Épületgépészet szakértője. A radiátorok hőleadó felülete annyira kicsi, hogy adott mértékű hőleadáshoz sokkal magasabb hőmérsékletű víz kell, mint a felületfűtésű rendszerek esetén. Fontos leszögezni, hogy a jó működés alapja a megfelelő tervezés, enélkül egyetlen hőszivattyú sem tud hatékonyan működni. Mivel az ideális működés alacsony előremenő vízhőfok és részterhelés esetén valósul meg, nagy hőleadó felületű fűtőtestek szükségesek, mint például a padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés vagy fan coil rendszer.

Lehet minimális, akár nulla forintos rezsi, napelemmel kombinálva

Mivel a szaldós elszámolás megszűnt, a hőszivattyú napelemről való működtetése sem térül meg olyan rövid idő alatt. Magyarországon a felhős, esős időszakokban hálózati áram szükséges a hőszivattyús rendszer üzemeltetéséhez, ettől függetlenül viszont alkothatnak jól együttműködő rendszert. A H tarifát mindenképpen javasolja a Ferenczi Épületgépészet hőszivattyú üzletágának műszaki osztályvezetője a gazdaságos üzemeltetéshez, de fontos megérteni, hogy csak abban az esetben lesz ingyenes a kombinált rendszer működése, amikor süt a nap. 

Nem véletlenül a levegő–víz hőszivattyút ajánlják a három lehetséges opció közül:

A levegő–víz hőszivattyúk a kinti levegőben lévő hőt hasznosítják, elvonják azt, majd, átadják az épület fűtési rendszerében keringő víznek, és ezzel fűtik fel a lakást felületi fűtés vagy fan coilok segítségével. „A mai technológia lehetővé teszi, hogy a hőszivattyúk már akár mínusz 20 fokban is tudnak fűteni, úgymond végigfűtik a telet” – magyarázza a Ferenczi Épületgépészet hőszivattyú részlegének műszaki osztályvezetője –, „és nagy előnyük a levegő–levegő hőszivattyúkkal szemben, hogy a víz sokkal magasabb fajhőjének hála, alacsonyabb kondenzációs hőmérséklet mellett magasabb hatékonyságra képesek, illetve stabilabb, jobb hőérzetű fűtés biztosítható velük”. Természetesen a levegő változó hőmérséklete, illetve páratartalma befolyásolja a hőszivattyú hatásfokát. 

A levegő–levegő hőszivattyúk működése leginkább egy split klímáéra hasonlít. Ez a vízzel ellentétben nem a fal, mennyezet vagy a padlófűtés csöveiben folyó vizet melegíti fel, hanem közvetlenül a szoba levegőjét. A hagyományos splitekkel ellentétben fűtésre optimalizáltak, nagyobb külső hőcserélő felülettel, nagyobb ventilátorlapátokkal és nagyobb kompresszorral vannak felszerelve, amelyek növelik a bekerülési költséget. Ezenfelül, mivel a levegőt melegítik, és a levegő fajhője alacsony, ezért sokkal magasabb hőfokon kell a beltéri hőcserélőt tartania a hőszivattyúnak adott mértékű hőmérséklet eléréséhez, így ennek a típusnak nem olyan magas a hatékonysága, mint a másik két opciónak.

A talajban lévő hőt hasznosító, úgynevezett víz–víz hőszivattyúk marginálisan vannak csak jelen a lakossági piacon – hiába ezeknek a legerősebb a hatásfoka –, mert kiépítési költségeik elképesztően magasak, és általában ipari méretű felhasználás esetében van relevanciája a használatuknak.

A levegő–víz hőszivattyúból több opció is létezik

Az pedig a helyszíni adottságoktól függ, hogy melyik lesz a legoptimálisabb hőszivattyú a háztartásba:

• monoblokk hőszivattyú: ez könnyen telepíthető, mivel csupán egy darab kültéri egységből áll. Nem kell az üzembe helyezéshez F-gáz-vizsgával rendelkező klímatechnikai szakember, nem igényel gépházat – ha jól van méretezve –, és rugalmasan megválasztható a HMV-tartály mérete is. Hatásfok tekintetében azonban kissé elmarad a másik két változattól, illetve a fagyvédelemről gondoskodni kell a kiépítésekor.
• all in one hőszivattyú: ez már igen magas hatékonyságú, nem igényel gépészeti egységet és a beltéri egység konyhabútor szabványméretű, ezért kis helyen is könnyedén elfér. Relatíve alacsonyabb a kivitelezési költsége, mivel nem kell kiépíteni a csövezést és a HMV-tartályt hozzá. A piacon szinte egyedülálló módon külső hőcserélős HMV-tartállyal rendelkezik, ennek köszönhetően a használati melegvíz-tartályban nem alakul ki rétegződés- és gyorsabban, illetve hatékonyabban állítható elő a meleg víz.
• osztott rendszerű hőszivattyú: ez szintén nagyon magas hatásfokkal üzemel, ráadásul rugalmasan választhatóak esetében a kapcsolódó szerelvények és a HMV-tartály méretei. 

Milyen időtávban térül meg a befektetés?

Ez minden esetben az épület adottságaitól, illetve attól függ, mihez hasonlítjuk. Ha a korszerűtlen fűtési rendszerekhez hasonlítjuk – például vegyes tüzelésű kazán vagy direkt elektromos fűtés –, ezekhez képest nagyon hamar megtérül. 

„Ilyenkor még az is megéri, ha a korszerűtlen rendszert felszámoljuk, és utána építjük ki a hőszivattyús rendszert” – javasolja a Ferenczi Épületgépészet szakértője. Hozzátéve, hogy egy kondenzációs kazán és radiátor kombinációból álló fűtési rendszerhez hasonlítva már lassabb a megtérülés, viszont az a rendszer nem megújuló energián alapul. Ha pedig van napelem felhelyezve a háztartásban, akkor szintén lehet létjogosultsága lecserélni a gázkazánt hőszivattyúra.

Új építésű házaknál pedig kifejezetten ajánlott a hőszivattyús rendszer választása, mivel a kiépítés költségei vetekszenek a gázkazánéval, ellenben megújuló energiát használ, az épület magasabb energetikai besorolásba kerül, és környezeti lábnyoma töredéke a gázkazánénak.

De mégis mennyi a telepítési költség?

A hőszivattyú telepítési költségei a kültéri és beltéri egység közötti csövezés kiépítéséből, a hőszivattyú kültéri egységének elhelyezéséből és a gépház kialakításából tevődnek össze. A csövezés költségeinek kiszámításakor az is szempont, hogy milyen típusú levegő–víz hőszivattyút kell üzembe helyezni. Az osztott rendszerű levegő–víz hőszivattyúk telepítési költségei magasabbak, mert F-gáz-vizsgás klímatechnikai szakemberre is szükség van, mivel ennek az összecsövezése speciális technológiát igényel, itt a csövekben hűtőközeg áramlik nagy nyomáson. 

„Úgy kell elképzelni, hogy amíg egy sima vízcsőben általában 1,5-2  bar nyomás van, addig a hőszivattyú hűtőközegcsöveiben gyakran akár 20-30 bar nyomás is megjelenik, ezért ennek a kiépítése szigorúan szabályozás alá esik, és szükséges hozzá a megfelelő vizsgákkal rendelkező szakember.”

A telepítéshez nemcsak a csövezés tartozik hozzá, hanem a kültéri egységhez is meg kell csinálni az alapot. Itt két opció áll rendelkezésre: vagy egy betonalapra helyezik a hőszivattyút, alatta szikkasztóval, vagy egy kifejezetten hőszivattyúkhoz gyártott, speciális konzolra kerül majd a termék. Ha mindent beleszámolunk, a beton alap és a szikkasztó egyébként drágábbra jön ki, mint a konzol.

Ezenfelül még a gépház tervezési és kialakítási díját is hozzá kell venni a képlethez. Egy gépháznak az anyagköltsége nagyjából 500 ezer és 1 millió között mozog, a munkadíj szintén ugyanennyi, illetve ajánlott kiegészítő a hőszivattyúhoz kapcsolt puffertartály, amely kiegyensúlyozottabbá teszi a fűtést-hűtést, nagyobb komfortot biztosítva. Emellett az osztó és a padlófűtés csövei is pénzbe kerülnek, fan coil esetén pedig szintén számolni kell a kiépítés, illetve a csövezés költségével. 

A rendszer tervezését, kivitelezését, beüzemelését bízza szakértőkre

A Ferenczi Épületgépészeti Kft. több mint 30 éve nyújt szakmai megoldásokat épületgépészeti és fürdőszobai területeken, legyen szó fűtésről, hűtésről, hőszivattyúról vagy szaniter termékekről. 100 százalékban magyar tulajdonú kiskereskedésként vásárlóikat széles termékkínálattal várják szakképzett kollégáik. Saját hőszivattyúmárkájuk, a levegő–víz rendszerű Technik Cool hőszivattyú kiválóan alkalmas a háztartások fűtésére és hűtésére is minden évszakban. Különösen hatékony megoldást jelent a napelemmel történő kombinálás, amely tovább csökkenti az áramszámlát – így a rendszer akár teljesen klímasemlegessé is válhat. 

Ha Ön is a jövő energiaforrását választaná, a Technik Cool megbízható, gazdaságos és környezetbarát hőszivattyúi ideális megoldást kínálnak otthona vagy vállalkozása számára. Ha nem biztos benne, milyen hőszivattyút válasszon, használja a Ferenczi Épületgépészet hőszivattyú kalkulátorát.