A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal 3 százalékra emelte az irányadó kamatlábat az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülésén – jelentette be a bank.
Az eurózóna központi bankja azt is közölte, hogy az övezetben érzékelhető inflációs nyomás miatt a következő, márciusi monetáris politikai ülésén további 50 bázisponttal, 3,5 százalékra emeli az alapkamatot, s ezután értékelik majd a továbbiakat.
A döntések kihirdetése nyomán az euró kismértékben erősödött, az euró-dollár kereszt 1,1-re nőtt, később azonban visszacsúszott 1,097-re.
A közlemény arra is kitért, hogy az EKB jövőbeni irányadó kamatdöntései továbbra is adatfüggők lesznek, és ülésenként mérlegelik majd a helyzetet.
Döntöttek továbbá az eurórendszer eszközvásárlási programjához (APP) tartozó értékpapír-állomány csökkentésének módozatairól is.
Az APP-portfólió március elejétől június végéig havonta átlagosan 15 milliárd euróval csökken, a portfóliócsökkentés ezt követő ütemét pedig később határozzák meg.
A részleges újrabefektetések ezután is nagyjából a jelenlegi gyakorlatot követik, azonban a párizsi megállapodás céljaival összhangban erőteljesebben jutalmazzák majd a jobb klímavédelmi teljesítményt nyújtó kibocsátókat.
Az EKB amellett továbbra is rugalmasan alkalmazza a PEPP-portfólióban esedékessé váló visszaváltások újrabefektetését, hogy ellensúlyozza a világjárványhoz kapcsolódó, a monetáris politikai transzmissziós mechanizmust érintő kockázatokat.
A bank készen áll, hogy mandátumán belül minden eszközét ahhoz igazítsa, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos célhoz.
Az EKB tehát követte az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed szerdai és a brit Bank of England csütörtöki lépését, vagyis harmadik meghatározó központi bankként szintén emelte alapkamatát. A Fed 25 bázisponttal a 4,5–4,75 közötti sávba, a londoni jegybank pedig 50 bázisponttal, 4 százalékra emelt.
Az euró erősödésével általában szintén együtt izmosodó forint egész nap jó formában volt, az EKB döntéséig az euró-forint a reggeli 390-ről 387 környékéig csökkent, a kihirdetés után pedig 385,64-ig esett, ami nagyjából féléves mélypontot, azaz a forint szempontjából csúcsot jelent.
Ugrottak a vezető európai tőzsdeindexek is. A DAX és a madridi IBEX 35 közel 2 százalékkal, míg a francia CAC 40 1,2 százalékkal, Milánó pedig 1,5 százalékkal lőtt ki.
A növekedési kilátások és az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottabbá váltak, mint korábban
– kommentálta a döntést Christine Lagarde EKB-elnök az Európai Központi Bank kormányzótanácsának ülését követő tájékoztatón.
Hozzátette, a bérnövekedés ugyan az utóbbi időben felgyorsult, de még mindig összhangban maradt a decemberben közzétett szakértői előrejelzések feltételezéseivel.
Lagarde szerint bár az eurózóna gazdasági aktivitása gyengült, a kínálati korlátok enyhülnek, és a gazdaság a vártnál rugalmasabbnak bizonyult. Rövid távon recessziós tendenciák merülhetnek fel, ám a gazdasági aktivitás a következő negyedévekben előreláthatóan helyreáll.
A tanácstagok véleménye szerint az infláció csökkenése várható, elsősorban a lefelé tartó energiaárak miatt
– emelte még ki az elnök.
