Az első negyedév végén 6800 lakás várt vevőre, 9 százalékkal kevesebb, mint a negyedév elején. A fejlesztők ezzel párhuzamosan – a két korábbi negyedévhez hasonlóan – 2230 otthon értékesítését kezdték meg, szemben az egy évvel korábbi 2700-zal.
A keresleti oldal ugyanakkor tovább erősödött: az év első három hónapjában 2500-nál több lakás talált gazdára, ami 2017 harmadik negyedét 10, utolsó negyedét pedig 20 százalékkal múlja felül, vagyis a január-márciusi időszak az elmúlt két év egyik legerősebb negyedéve lett. Az erős keresletet szintén mutatja, hogy az idén meghirdetett projektek több mint egyharmada már el is kelt
Van, ahol már kétmillió forintba kerül egyetlen négyzetméter
A budapesti szabad újépítésű lakások átlagos négyzetméterára az év elején tovább emelkedett, így március végén már elérte a 730 000 forintot, szemben a múlt év végi 705 000 forintos, illetve a 2017 eleji 620 000 forintos átlaggal.
Budán átlagosan 784 000 forintba kerül egy négyzetméter.
Az árskála tetejét a belső budai kerületek bőven egymillió forint feletti fajlagos értéke jelenti, míg a nagy és sokszínű kínálattal rendelkező III. és XI. kerületekben 715-718 000 forint az átlag.
Pesten átlagosan 709 000 forintért kapható egy négyzetméter.
Továbbra is az V. kerület a legdrágább a maga közel kétmilliós négyzetméterárával, majd a VI. és a VII. kerület következik 900 000 forint fölötti átlaggal. A VIII. és IX. kerületben 700 000 forintos, a IV. és a X. kerületben pedig valamivel 600 000 forint feletti átlagárral számolhatunk.
Hol vásároljunk lakást, ha ki akarjuk adni?
Hosszútávú kiadás esetén az új, újszerű vagy azzal megegyező minőségben felújított garzonok átlagosan 125 000, a kétszobás lakások 168 000 forint havi bérleti díjért adhatók ki, míg a háromszobásokkal 200 000 forint fölötti bevétel is elérhető.
A hosszútávú bérleti piac legnépszerűbb termékének számító kétszobás otthonok havi bérleti díja – a lokáció függvényében – 120 000 és 200 000 forint között szóródik.
Bár tény, hogy a legmagasabb bérleti díjak azokat a kerületeket jellemzik, ahol az új otthonok átlagos négyzetméterára a legnagyobb, a vételárat mégsem az itt elhelyezkedő ingatlanok termelik ki a leggyorsabban
– hívja fel a figyelmet Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója. A szakember szerint érdemes óvatosan bánni a legolcsóbb, külső kerületekkel is, hiszen – bár elvben itt ígérkezik a leggyorsabb megtérülés – ezeken a területeken annyira szűk a bérleti piac, hogy kockázatossá teheti a befektetést.
A kétszobás lakások piacán a legmagasabb havi bevételt a Nagykörúton belüli lakások biztosítják, átlagosan 190 000 forintot, ám ez a legdrágább lokáció is,
hiszen az új lakások átlagos ára meghaladja az 1 100 000 forintot négyzetméterenként. Itt fél évi bérleti díjból jön össze egy négyzetméternyi lakás, míg a terület külső, Nagykörúthoz közelebb eső, valamivel olcsóbb részein öt hónappal számolhatunk.
Ennél is gyorsabb, akár négyhavi megtérülést ígérnek a belső kerületek Nagykörúton kívüli részei, lényegesen alacsonyabb lakásárak mellett: a VI., VII., VIII. és IX. kerület külső területein átlagosan 699 000 forintos négyzetméterárral kalkulálhatunk.
A belvárosi kerületek után legnagyobb bérleti piaccal rendelkező kerületben, a 13. kerületben változatos kínálattal és befektetési lehetőségekkel találkozhatunk. Az egyedülálló elhelyezkedésű Marina-parton a két szobás lakások bérleti díja átlagosan meghaladja a 190 000 forintot havonta, ehhez azonban magasabb, átlagosan 890 000 forintos négyzetméterár társul, azaz a megtérülés az öt hónapot közelíti.
A kerület Angyalföldi részén alacsonyabb, átlagosan 145 000 forintos bérleti díjért adhatók ki a kétszobás lakások, amivel az átlagosan 620 000 forintos négyzetméterár 4 hónap alatt jön vissza.
A XIV. kerület lakásárai és bérleti díjai az angyalföldihez hasonlóak, ám tulajdonosi szempontból előnyös, hogy kevesebb bérbeadóval kell versengenünk, mert a kerület nagyságához és lakosságához képest a rendelkezésre álló kiadó lakások száma itt igen alacsony (mindössze 150 lakás).
