Még most éri meg igazán panelházakat felújítani
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságDuplájára nőhet az energiahatékonysági felújítási költsége annak a mintegy 590 ezer még nem szigetelt panelháznak, amelyek nem lépnek időben. Ugyanis 2020. december 31-e után már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhetnek energetikai célú felújítást.
Magyarországon körülbelül 798 ezer ipari technológiával készült (panel) épület van. Ennek alig harmadát, 250-300 ezret újítottak fel eddig, és ezeknek is csak 50 százaléka kapott teljes homlokzati szigetelést. A panel felújítási programban résztvevő épületek fele Budapesten, további 35 százalékuk pedig Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon és Pécsett található.
A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, egy panelház teljes homlokzati szigetelése – anyagköltségekkel és munkadíjakkal számított – négyzetméterenkénti bekerülése a jelenlegi árakkal és paraméterekkel számolva nagyjából 30 ezer forint.
A szigorítás bevezetése után ez a költség csaknem a duplájára nőhet, mert a most bevezetésre kerülő szabályozás szerint az eddigi átlagos 15-16 cm helyett már 25-30 cm vastagságú szigetelést kell használni ahhoz, hogy az épület adott szerkezeti eleme teljesítse a szigorúbb hőátbocsátási értéket. Ebben a költségnövekedésben még nincs benne az építőipari kapacitáshiány miatti árnövekedés, illetve a szigetelőanyag árának esetleges emelkedése sem.
Számítások szerint a panel felújítási programban résztvevő lakóházak esetében a fűtési költségek 30 százalékkal csökkentek a szigetelés után. Abban az esetben, ha az ingatlanban nyílászáró-korszerűsítés is történt, akár 50 százalékot, vagy ennél többet is megtakaríthatnak az ott élők a rezsiköltségen.
Egy „panelfelújítás” több részterületből áll és több szakaszban is megvalósítható. A Knauf Insulation szerint a legcélszerűbb a teljes energetikai rekonstrukció, amelynek legfontosabb része a hőszigetelés, beleértve a pince illetve az első emeleti lakások födémszigetelését, valamint a homlokzat és a tetőszigetelést is. A külső nyílászárók cseréje a lépcsőházi nyílászárókkal együtt, továbbá a fűtéskorszerűsítés is szerves része a teljes felújításnak.
Az így kialakuló hőburok növeli a lakók komfortérzetet is. A tapasztalat azonban az, hogy ez együtt a legritkább esetben valósul meg. A legelterjedtebb a társasházak homlokzati szigetelése. Szerencsés esetben a teljes homlokzatot szigetelik, de kényszerhelyzetben gyakran csak az úgynevezett végfalak kapnak borítást ott, ahol a legnagyobb az épület hővesztesége.
A 2021-ben életbe lépő szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, vagyis hogy a felhasznált hő minél kisebb része jusson ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül
– mondta el Aszódy Tamás, a vállalat ügyvezető igazgatója.
A közgyűlésen jelenlévők felének, plusz egy embernek a szavazata ugyan elég az elhatározáshoz, gyakorlatban azonban akkor valósulhat meg a felújítás, ha az összes voksolásra jogosult kétharmada hozzájárul a munkálatokhoz.
