Nyíregyháza az élre törhet a legintenzívebb ingatlanforgalmú megyeszékhelyek listáján az előzetes becslések alapján, sőt maga mögé utasíthatja a népszerű fővárosi kerületeket is – derül ki a OTP Ingatlanpont közleményéből.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei megyeszékhely mellett Kelet-Magyarország több régiója feljebb lépett egy év alatt ebben a rangsorban. Az OTP Ingatlanpont szakértői azt vizsgálták meg, hogy mi áll az élénk érdeklődés hátterében, és hogyan alakult át a keleti országrész ingatlanpiaca tavaly.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép legfrissebb számából kiderül, hogy a keleti országrész kezd felzárkózni, annak köszönhetően, hogy
az átlagánál csekélyebb, 20 százalék alatti volt a forgalom visszaesése.
Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint a tendencia egyértelmű: a kereslet csökkenése tavaly is mérsékeltebb ütemű volt az olcsóbb régiókban.
„Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében például egy év alatt 20 százalékot meghaladó mértékben drágultak ugyan a lakóingatlanok, de az átlagos négyzetméterár még így is a legalacsonyabbak között van. Nógrádban például nem érte el 2019-ben a 104 ezer forintot, ami nagyjából a harmada a Vas megyei átlagárnak. Vagyis ezekben a megyékben bőven volt és van is még tér az árkorrekcióra, a felzárkózásra, hiszen a különbség még így is jelentős, különösen a nyugati országrészhez képest, nem beszélve Budapestről. Fontos tényező az is, hogy több új beruházás, a bővülése Kelet-Magyarországon is felpörgette a keresletet az ingatlanpiacon” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Kelet legyűrte nyugatot
A két város közé Veszprém tudott beférkőzni, 29 százalékos árnövekedéssel.
Szolnokon azonban még így is csak 244, Salgótarjánban pedig 115 ezer forintot kérnek átlagosan egy lakás négyzetméterért, míg Veszprémben ez az összeg kis híján eléri a 400 ezer forintot.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adataiból az is kiderül, hogy
az elmúlt egy évben jelentősen átrendeződött a megyeszékhelyek ársorrendjének élbolya.
2018-ban még Győr volt a legdrágább megyeszékhely,
tavaly viszont Debrecen ugrott az élre, egyedüliként meghaladva a 400 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárat.
Győrt közben Székesfehérvár és Kecskemét is megelőzte.
Ezért lőtt ki Nyíregyháza
A szabolcsi megyeszékhelyen egy év alatt 16,3 százalékos volt a drágulás, ami Kelet-Magyarországon nem számít kiugrónak. A nyíregyházi lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 293 ezer forint volt tavaly, ami alacsonyabb, mint Egerben, de magasabb, mint Szolnokon vagy Miskolcon.
A helyi ingatlanpiacnak az eddigi rekorder VII. kerületét is meghaladó, 4 százalékos forgási sebessége – tehát az egy év alatt eladott lakóingatlanok helyi lakásállományhoz viszonyított aránya – emellett kiemelkedő.
Nem is feltétlenül Nyíregyháza belvárosi része, hanem a kertvárosok pörgetik a helyi ingatlanpiacot. Ide főleg azok költöznek,
akik itt is akarnak élni, befektetési céllal inkább az egyetem környékén vásárolnak panellakásokat,
ez utóbbi a kereslet 15-20 százalékát teszi ki.
A koronavírus-járvány miatt viszont az utóbbi időben egyre többen keresnek családi házat, a legnépszerűbbek a Nyíregyházához tartozó kertvárosi övezetek, mint a Sóstóhegy, Sóstógyógyfürdő, Borbánya, vagy a Ságvári kertváros. Itt egy hagyományos családi ház ára 30 millió forint körül van” – fogalmazott Toma Sándor, a nyíregyházi OTP Ingatlanpont-iroda vezető értékesítője.
A megye ingatlanforgalmát jelentősen serkenti
A megyeszékhelyhez képest ezeken a településeken átlagosan harmadával alacsonyabbak az árak (a megye egészében 2019-ben 244 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár). Kisvárdán ráadásul jelentős fejlesztések zajlanak, hogy kielégítsék a Nyíregyházához közel eső, de az ottaninál olcsóbb lakóhelyek iránt növekvő keresletet.
