Országos átlagban majdnem tíz százalékhoz közelít az Otthon Centrum által szeptemberben értékesített új építésű lakások áresése az előző három hónaphoz képest, derült ki az Otthon Centrum legfrissebb közleményéből.
A piac slágere a panel, amit továbbra is a leggyorsabban lehet eladni az ingatlanpiacon.
A Covid-19 járvány második hulláma is megérintette az ingatlanpiacot, a változó vásárlási szokások folytán szeptemberre az új és használt tégla építésű lakások ára is csökkent az előző három hónaphoz képest.
A legnagyobb mértékben az új építésű lakások esetében mutatkozott visszaesés,
országos átlagban 8,5 százalékkal mérséklődtek a lakásárak.
Ez részben azzal magyarázható, hogy olcsóbb termékeket jobban keresték, de számos példa akadt arra is, hogy kivitelező néhány százalékkal csökkentette az árat. Ugyancsak az új építésű lakások esetében tapasztalható a legnagyobb különbség a nagyvárosok és a kistelepülések között. Budán, valamint a megyei jogú városokban 10 százalék körüli visszaesést mért az Otthon Centrum, ezzel szemben, a kisebb városokban 5 százaléknál is nagyobb mértékű árnövekedés volt tapasztalható, árnyalta a lakáspiaci képet az elemzés.
Az Otthon Centrum tanulmányából az is kiderül, hogy a használt téglalakások sem úszták meg, a 4 százalékos átlagos csökkenés még a budai és belvárosi kerületekben is érzékelhető volt, sőt a fővárosi agglomerációban is 2 százalékkal olcsóbban lehetett hozzájutni egy négyzetméterhez.
Az áresés rekordere a felkapott XIII. kerület mellett az észak budai körzet volt, ahol a lakást vásárlók akár 10 százalékot meghaladó csökkenésnek örülhettek. A megyei jogú városok és külső pesti kerületek ellenben javítottak pozícióikon,
itt 10 százalékos emelkedést mutattak a négyzetméterárak.
A családi házak ára országos átlagban nem nagyon mozdult, de az előző hónapban mért 2,5 százalékos növekedés mögött nagy eltérések mutatkoztak az egyes régiókban. Budapesten 10-20 százalékos árnövekedés volt megfigyelhető, míg a kisebb városokban nemritkán 5-10 százalékkal csökkentek a fajlagos árak. A megyei jogú városok jobbára tartották a nyári hónapokban tapasztalt árszintet.
A panelek továbbra is toplistás ingatlanok, hiszen tömegek számára érhetők el: ez a magyarázata, hogy
az állandó kereslet miatt országos átlagban 7 százalékkal többet kellett fizetni egy négyzetméterért,
mint az előző három hónapban.
Mindez akár árkorrekciónak is felfogható, ugyanis a vírus első, tavaszi hulláma során ennek az ingatlantípusnak esett a leginkább az ára. A mostani áremelkedés sem általános, jelentősebb árnövekedés a kisebb városokra és a külső pesti kerületekre volt jellemző.
A világjárvány nyilvánvalóan megváltoztatta értékesítéséhez szükséges átlagos időt is. A panellakások esetében szeptemberben 10 napot csökkent a forgási sebesség az előző hónapokhoz képest és jelenleg 90 nap.
A téglalakások esetében országos összevetésben nem történt változás, az értékesítési idő változatlanul átlagosan 110 nap. A családi házaknál 170 napról 166 napra csökkent a piacon eltöltött idő. Budapest a kivétel, itt másfél hónappal kevesebb idő, már átlagosan 100 nap is elég az eladáshoz.
A családi házak esetében vannak a legjobb alkupozícióban a lakásvásárlók: a meghirdetett árhoz képest átlagosan 9,5 százalékot engednek az eladók a ház meghirdetésétől az adásvételi szerződésig A téglalakások esetében a teljes alku 8,5 százalék maradt.
A panellakásoknál a legnehezebb árengedményt kiharcolni, átlagosan 7 százalék érhető el az eladónál.
A piacra rövid távon hatással lehet még a kormány új otthonteremtési programja, amelynek nyomán a 2022 végéig zajló építkezések esetében ismét 5 százalék lesz a lakásépítés áfája. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint ez valóban elősegítheti az év elején leállt projektek folytatását, egyben rugalmasabb árazást biztosít a fejlesztőknek, ugyanakkor az időbeni korlátozás miatt ez leginkább az építő cégek tárgyalási pozícióját erősíti, ezért várhatóan csak ott lesz érdemi hatása az intézkedésnek, ahol nagyobb számban versenyeznek egymással az új lakásprojektek.
A használt lakásokat érinti a kormány egy másik intézkedése, amely szerint a legalább egy gyermeket nevelő családok 2021. január 1-je után elkezdett lakásfelújításuk felét (legfeljebb hárommillió forintig) visszaigényelhetik az államtól.
Mivel az energetikai korszerűsítéstől a fürdőszoba, a konyha vagy lakószobák teljes felújításáig mindenre kiterjed a támogatás, a használók komfortjának növekedése mellett ezeknek a lakásoknak az értékesíthetősége is javulni fog.
