A magyarországi lakásállomány 1990-hez képest 17,3 százalékkal bővült 2022-re; a legnagyobb ugrás a 2000-es években volt, 326 ezres bővüléssel, míg az azt megelőző 11 évben 211 ezerrel, a 2011–2022-es periódusban pedig már csak 129 ezerrel nőtt a lakások száma – közölte az OTP Ingatlanpont az elmúlt három népszámlálási ciklus adatai alapján csütörtökön, hozzáfűzve, hogy a növekedés nemcsak időben, hanem térben is egyenetlen volt.
A közleményben Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kifejtette, hogy bár a 2022-es, 16. eredményeire még jócskán várni kell, de a korábbi felmérések adatai segíthetnek a várható eredmények értelmezésében.
Az eltérő bővülési ütemre példaként említették, hogy 2001 és 2016 között Pest megye látszott az ígéret földjének a 20,5 százalékos lakásállomány-növekedésével. Ezt követte Győr-Moson-Sopron (13,3 százalék), Budapest (8,6 százalék), valamint Fejér megye (5,4 százalék). Ebben az időszakban voltak olyan megyék is, ahol csökkent a lakásállomány, például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 6,3 százalékkal, Békésben 5,6 százalékkal, Nógrádban 5,5 százalékkal, Tolnában 4,1 százalékkal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3,6 százalékkal, Heves megyében 2,4 százalékkal és Komárom-Esztergom megyében 0,4 százalékkal esett vissza ez a mutató.
Megállt a budapesti használt lakások áremelkedéseA budapesti lakások átlagos négyzetméterára október közepén 959 ezer, a házaké 794 ezer forint volt a használt ingatlanok piacán. |
A beszámoló kitért arra is, hogy a lakásállomány alakulásában a nagyvárosi vonzerő, a korán elinduló nagy ipari fejlesztések, valamint az agglomerációs kiköltözési hullámok hatásai összegződnek.
Nem csupán az állomány területi eloszlásában, hanem az egyes lakások belső elrendezésében is jókora változásokat hozott ez a három évtized.
A lakások között az egyszobások száma jelentősen, 200 ezerrel csökkent, arányuk 17 százalékról 10,1 százalékra mérséklődött, míg a legalább háromszobás lakások darabszáma 800 ezerrel, arányuk 40 százalékról 52 százalék fölé emelkedett.
Valkó Dávid kifejtette, ez az átrendeződés jobbára már az időszak első két évtizedében megtörtént, azóta csak mérsékelten változtak az arányok. Akkor vált fontosabbá a szobaszám, mint az alapterület, amikor – a kétezres évek elején – tömegessé vált az elérhető árú társasházi lakások építése, és ehhez igencsak „hatékony” alaprajzú lakások jelentek meg a kínálatban – ismertette. Példaként említette, hogy ekkor hozták divatba a konyha és a nappali összevonását, ami segített egy újabb lakóhelyiséget is elhelyezni minimálisan nagyobb alapterületre.
A demográfiai folyamatok mellett a szobák számának növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy 1990 és 2022 között a száz szobára jutó népesség 114-ről 78-ra csökkent.
A statisztika a lakások száma és mérete mellett a minőségükre is kitér, korszerűségük hagyományos mérőszámai a folyóvízzel, a fürdőhelyiséggel, illetve a vízöblítéses WC-vel való ellátottság. Míg korábban tízévente 5-10 százalékpontnyit is javult e komfortelemek elterjedtsége, addig 2011 és 2022 között már egyiknél sem haladta meg a javulás a 0,5 százalékpontot. A lakások 96,9 százalékában van folyóvíz, 93,5 százalékában vízöblítéses WC és 93,8 százalékában fürdőszoba – fejtették ki.
Valkó Dávid arra is kitért, hogy a jövőben a vezetékes internet, a légkondicionáló, a hőszivattyús, illetve a napkollektoros fűtés, valamint a napelemes áramtermelés válhat a lakásminőséget jellemző mutatóvá.
Licitháború alakult ki a köztársasági elnök villájára – mutatjuk, mit lehet ma venni 800 millió forint felettMajdnem 40 százalékkal a kikiáltási ár felett, pontosan 833,8 millió forintért kelt el a napokban egy aukción az egykori köztársasági elnök, Göncz Árpád II. kerületi villája. A Duna House ennek apropóján közzétette a luxusingatlan piaci elemzését. |
