Növekvő arányban járulnak hozzá a lakáspiaci kereslet fenntartásához a külföldi vásárlók, akik a Covid okozta sokkhatást követően, a forint gyengülése miatt visszatértek Magyarországra. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Lakáspiaci jelentéséből kiolvasható, hogy 2022 második negyedévében 6,1 százalékkal sokéves rekordot döntött a külföldi vásárlók részaránya az országos piacon – részletezte elemzésében az OTP Ingatlanpont. Mint írják, az elmúlt hat évben 2019 negyedik negyedéve vitte a prímet, 5,2 százalékos külföldi vásárlói részaránnyal.
A külföldi vevők most kifejezetten látványosan megerősödtek vidéken, ahol eddig hagyományosan kisebb – 4 százaléknál sosem magasabb – volt a szerepük – írta az OTP Ingatlanpont. Az idén április–júniusban elért 5,7 százalékos részarányuk ráadásul duplázás az előző év hasonló időszakához képest vidéken.
A külföldi vásárlók aránya leginkább a nyugat-dunántúli régióban nőtt, ahol elérte a 13,3 százalékot, a másik kitüntetett terület körükben továbbra is a főváros.
Vannak országok, amelyek állampolgárai szinte csak a budapesti lakások iránt érdeklődnek.
Tavaly például a vietnámiak magyarországi vásárlásainak 90,2 százaléka budapesti volt, a kínaiak esetében ez az arány 88,4, míg az izraelieknél 82,8 százalék a KSH legfrissebb lakáspiaci elemzése szerint.
A fővárosban három területet különít el az MNB jelentése, ahol igencsak eltérően alakult a külföldi vevők részaránya. Hagyományosan kevésbé vonzó e vevőkör számára a 15 „peremkerület”. Bár az idei elsőről a második negyedévre e városrészekben is nőtt a külföldi vásárlók részaránya, konkrétan 3 százalékról 3,6 százalékra, de még így is elmaradtak a járvány előtti, 2019-es 4,1–5,7 százalékos értéktől.
Minden ingatlan eladható, de nem a korábbi áron – VG PodcastTrendfordulóhoz érkezett a lakáspiac. |
A budai hegyvidék kerületeiben (I., II., XII.) öt-hat éve még 10 százalék körüli volt a külföldi vevők aránya, ami 2019-re lassan 5,2–6,7 százalékra apadt. Bár itt is hozott fellendülést az idei év, az április–júniusban elért 4,7 százalék határozottan elmarad a járvány előtti szinttől.
A külföldi érdeklődők szemében mindig is a város szíve – az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület – volt a legvonzóbb.
Itt korábban több negyedévben elérte, sőt meghaladta a 20 százalékot az arányuk a vásárlók között. Az idei második negyedévre e területeken is látszik az élénkülés, ám az elért 15,2 százalékos külföldi részesedés még mindig elmarad a 2019-es 16,3–29,3 százaléktól.
Az itteni lakások azért is lehetnek különösen vonzók a külföldiek számára, mert befektetésnek is igencsak alkalmasak. Ám a Covid is emiatt okozhatott itt mélyebb válságot, például azzal, hogy a járvány miatt ellehetetlenült a rövid távú lakáskiadás, az Airbnb
– emlékeztet a visszaesés kapcsán egy sajátosságra Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Mint hozzáteszi, minden kívánatossá, de egyúttal érzékenyebbé is teszi a belvárosi ingatlanokat.
A 2022-es élénkülésben szerepet játszott, hogy oldódott a járvány okozta sokk, és ezzel együtt nőtt a befektetők bátorsága is, de a fő hajtóerő Valkó Dávid szerint most a forint gyengülése.
A külföldi vevők most többet remélhetnek a pénzükért a magyar piacon
– szögezte le a szakértő.
Három „eurós” ország polgárai múlták felül tavaly a Covid előtti, azaz 2019-es vásárlásaik számát: a KSH jelentése szerint: a szlovákok 27,8 százalékkal, a hollandok 11,6 százalékkal és a németek 3,9 százalékkal. Három korábbi nagyobb vásárlói kör érdeklődése viszont számottevően elmaradt a járvány előttitől: a vietnámiaké 58,9, az izraelieké 57,7 és a kínaiaké 50,3 százalékkal csökkent.
A külföldi lakásvásárlók az euródrágulás nyerteseiAz eurós vevők számára néhány hét alatt 10 százalékkal csökkent a magyarországi ingatlanok ára. |
Mindezek nyomán 2021-ben a legtöbb lakást a Németországból (1259 darabot), a Szlovákiából (791), illetve a Romániából (746) érkezők vásárolták nálunk.
A németek főleg vidékre mennek, sokan közülük a nyugdíjas éveikre keresnek új otthont.
A szlovákok több mint fele a határ közelében, Győr-Moson-Sopronban, illetve Borsod-Abaúj-Zemplénben vett lakást. A románok mintegy ötöde pedig csak a határ túloldalára, Békés megyébe költözött át. Ami a külföldi vevők szerepének várható alakulását illeti, Valkó Dávid úgy látja, hogy ha számban nem is feltétlenül fognak gyarapodni, az összességében visszaeső forgalom miatt arányuk növekedésével valószínűleg lehet számolni.
