Ma tette közzé az építőipari termelés 2023 első negyedévét felölelő adatsorát a Központi Statisztikai Hivatal, ami – mint arról hírt adtunk – 9,2 százalékos elmaradást tükröz a tavalyi bázishoz képest, miután márciusban 9,8 százalék volt az időarányos mínusz.
Fotó: Mészáros János
Számítani lehetett a gyenge eredményekre, a március sorrendben a negyedik hónap volt, amikor a termelés volumene éves szinten csökkenést mutatott – kommentálta a KSH-jelentést Moisko János, a KÉSZ Csoport gazdasági vezérigazgató-helyettese. A járványhatás miatti 2020-as visszaesést leszámítva az elmúlt években növekedésben volt az ágazat, amely 2019-ben 20,4, 2021-ben 12, tavaly pedig 3 százalékkal haladta meg előző évi teljesítményét – jelezte.
Az építőipari teljesítmény csökkenése a bizonytalan gazdasági környezettel, a beruházási hitelek magas kamatával, az alapanyagok drágulásával magyarázható, új kormányzati intézkedések nélkül nem fog élénkülni az ágazat
– foglalta össze a Világgazdaság érdeklődésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Sőt – tette hozzá –
a várt intézkedések híján év közepére még rosszabb számokat látunk.
Különösen a finanszírozás terén van szükség változásokra, létfontosságú az ágazat és a megrendelők számára is az energiamegtakarítást célzó lakossági felújítási konstrukciók meghirdetése, az uniós források megérkezése és gyors leszerződése.
Nagyságrendjét tekintve kiemelkedő jelentőségű az építéssel együtt járó külföldi befektetések terén a hazai építési kapacitás nagyobb mértékű igénybevétele is
– összegezte Koji László.
A legnagyobb lejtmenetet az infrastrukturális fejlesztéseket is magában foglaló egyéb építmények alágazat szerződésállományában látni, amely 39,4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A teljes iparági mínusz a kontraktusok terén ennél mérsékeltebb, de jelentős, összességében 27,9 százalékos, miután az épületek építésére kötött szerződések terén az elmaradás 9 százalékos.
Az ÉVOSZ év elején 2023-ra 10-15 százalékos termelés-visszaesést prognosztizált,
ami két-háromszorosa az MBH Bank elemzési központja által kiadott 5 százalékos éves várakozásnak. Koji László szerint azonban egyelőre nem indokolt módosítani az előrejelzésüket, hiszen a kért és várt intézkedések híján azt nem lehet mire alapozni.
Az ágazat idei teljesítményét az ipari létesítmények, a gyárépítések és a logisztikai beruházások húzzák, ezek erőteljes támaszt jelentenek a még érzékelhető keresletben, és a szerződésállományok szintje is relatíve magasan tartózkodik egyelőre, amiben szerepe van a meglévő szerződések jelentős átárazásának – mutatott rá Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.
Fotó: Pesthy Márton / Veszprém Megyei Napló
Rövid, illetve középtávon az elemző szerint elegendő megrendelés látszik az építőiparban a meglévő szerződésállományok alapján, viszont az új kontraktuskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők véleménye alapján is az idei év második felétől újabb lassulással lehet számolni
A drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban,
elsősorban az építőanyagok, azon belül is kiemelkedően egyes termékek árnövekedése miatt, 2023 első negyedévében 24,1 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 4,8 százalékkal emelkedtek.
A már eddig is kiugróan megemelkedett anyagárak az év elején további 10-15 százalékkal drágultak. Mindez az ugrásszerűen megnövekedett hitelköltségekkel, illetve a csökkenő magán- és állami kereslettel a lassulás irányába mutatnak – összegezte Horváth András.
A szerződésállomány mínuszait tovább írja, hogy kevesebb az új megrendelés, ráadásul a teljes nagyságrendből eleve hiányzik az a 2021-es áron számolva 2100 milliárd forintnyi halasztott megrendelés, amivel az idei évbe fordult az ágazat.
