Megrendeléshiány a legnagyobb probléma az építőipari vállalkozások számára idén, ezt ágazati felmérésben részt vevő cégek majdnem 80 százaléka jelölte meg. Tavaly még a vállalkozások több mint felének nőtt az árbevétele, erre idén már csak valamivel több mint egyharmaduk számít, miközben majdnem 45 százalékuk csökkenéssel kalkulál.
Közzétette ágazati konjunktúrafelmérésének összefoglalóját az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amely ezúttal is 400 céget kérdezett meg arról, hogy 2022-ben milyen változásokat tapasztalt és mit vár 2023-ban.
Tavaly még a vállalkozások több mint felének nőtt az árbevétele az előző évihez képest,
az állami beruházások jelentős csökkenése miatt idén már a vállalkozások csak valamivel több mint harmada számít árbevétel-növekedésre,
miközben mintegy 45 százalékuk az árbevétel, és második válaszadó szerint az árbevétel-arányos jövedelmezőség is csökkenni fog most. Javulást mindössze 17 százalékuk vár.
A tevékenységet leginkább már nem a szakemberhiány, hanem a megrendelések hiánya akadályozza, amit a válaszadók 77,8 százaléka, az inflációt pedig a 66,7 százalékuk jelölte meg. A szakemberhiány a harmadik helyre esett vissza, a válaszadók fele a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát, közel harmaduk pedig az árfolyamingadozást jelölte meg akadályozó tényezőként.
A szabályozással szembeni bizonytalansági érzet növekedése mindenképp figyelemfelhívó – szögezték le a felmérésben.
A cégek 61 százaléka energiatakarékosságot, 55,6 százalékuk digitalizálást tervez a hatékonyság növelése érdekében, 44,4 százalék szervezet átalakítással vagy saját beruházással készül, létszámcsökkentés csak a válaszadók 5,6 százalékánál várható.
Megfelelő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez idén a cégek több mint fele,
legnagyobb hiány ács, villanyszerelő, épületgépész, lakatos szakemberből van. Továbbra is keresik az építészmérnököket, gépészmérnököket, és villamosmérnököket.
A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben a munkaadók 28 százaléka számol az ágazatban. A KSH adatai szerint 2022-ben az építőiparban átlagosan 16,3 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset, 2023 első fél évében a felmérésben részt vevő cégek 14,4 százalékos átlagos bérköltség növekedéssel számolnak.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A felmérésben részt vevő vállalkozások 27,8 százaléka vett igénybe vissza nem térítendő állami támogatást, egyharmaduk banki hitelt, közel negyedük pedig beruházási hitelt a cég tevékenységének finanszírozására. A lízing is népszerű finanszírozási forma volt, 2022-ben a válaszadó cégek 50 százaléka vette igénybe ezt a finanszírozási módot. Közel 27 százalék belső forrásból oldotta meg a finanszírozást.
Kisebb arányban, de terveznek külső forrást bevonni a vállalkozások, a banki hitelt, a beruházási hitelt, valamint a vissza nem térítendő támogatást jelölték meg legtöbben most.
Kintlévősége év végén a felmérésben szereplő cégek 83,3 százalékának volt, ez az arány a fél évvel ezelőtti felméréshez képest 19 százalékpontos növekedést mutat. A kintlévőség átlagos nagysága az árbevétel 9,3 százaléka volt, a cégek 80 százaléka ítélte úgy, hogy ennek
a tartozásnak a 90 százaléka hajtható be peres út nélkül.
A fél évvel korábbi adatokhoz képest ez romló tendenciát mutat, ami a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.
A felmérésben szereplő vállalkozások 11,1 százaléka tudta teljes mértékben érvényesíteni a megrendelők felé az árváltozást, kétharmaduk csak részben, és közel negyedük pedig egyáltalán nem.
A legnagyobb mértékű, 14,4 százalékos áremelkedést a vállalkozások 2023 első fél évében a személyi jellegű költségeknél várják, második a sorban 13,8 százalékkal az alvállalkozói díjtételek változása, míg az építési törmelék elszállítása és lerakása 12,4 százalékkal drágul a várakozások szerint.
Az építőanyagok átlagos árváltozása a várakozások szerint valamivel 10 százalék alatt marad,
ennél nagyobb mértékben drágulhat viszont a cement, az építési kő, kavics, a hőszigetelő anyagok, a faanyagok és a beton.
