A hétfői Ingatlan.com közleménye szerint véget ért a kereslet zuhanórepülése , ami már önmagában szinte pozitív hírnek tűnik a több mint egy éve lejtmenetbe váltott lakáspiacon. Csakhogy a bázis alacsony, a tavaly júniusi piacot már a háborús bizonytalanság, az energiaársokk, majd a növekvő nyomta le.
Az utolsó békeév, gyakorlatilag szó szerint 2021 volt a lakáspiacon, a 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború még tart, és az inflációt sem sikerült még megfékezni, a lélektani határon túllépett lakáshitelkamatok mellett csak azok vásárolnak lakást, akiknek élethelyzetük változásából adódóan (összeköltözés, különköltözés, családalapítás, örökség, munkahelyváltás, stb.) muszáj. Ők tartják fent azt a fordulatszámot, ami miatt várhatóan már nem csökken tovább a tranzakciók száma annál, ahová korábban bezuhant.
Debrecenben az ipari beruházások miatt váltak el az országostól a piaci folyamatok, a 23 százalékos keresletnövekedés oka egészen biztosan az épülő autógyár és az akkumulátorgyár generálta lakhatási szükséglet, míg a budapesti 10 százalékos plusz a tavalyihoz képest már inkább csak a fővárosi piac átlagosnál nagyobb értékállóságára utalhat.
Ellentmondásos fél év jöhet, egyrészt élénkülhet a piac, de az árak gyorsuló ütemben fognak csökkenni, mert nem lesz akkora volumenű az élénkülés, ami megfordítaná a trendet
– fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Világgazdaságnak. Szerinte az, hogy vannak, akiknek gyorsan el kell adni a lakásukat, hogy a kifutó kedvezményeket igénybe vegyék, megindíthatja az áresést. A határidő kényszerítő erő, eddig ugyanis nem nagyon voltak rákényszerítve az eladók semmire.
Beszállópontnál nem tart a piac, egyelőre nem tűnt fel az a hajó, amire fel lehetne szállni,
az otthonteremtési kedvezmények a városokban kifutnak, a babaváró egy év türelmi idővel alacsony korhatárossá válik, a pedig nem a meghatározó részét adja a támogatott keresletnek.
Általános a bizonytalanság a lakáspiacon, a helyzetértékelések azt a nézőpontot tudják tükrözni, hogy kit, hogyan érintenek a változások. A számok magukért beszélnek, a bankok, az ingatlanközvetítők, a lakásépítő vállalkozások egyaránt ügyfeleket veszítettek az elmúlt több mint egy évben.
Tulajdonostól akarnak lakást venni a piacon maradt kevesekFelére esett az ingatlanközvetítőkön keresztül kínált ingatlanok iránti érdeklődések száma, a tulajdonosok által hirdetett lakások és házak iránt mindeközben szerényebben, de több mint negyedével csökkent az érdeklődés. Az év első öt hónapjában 42 százalékkal zuhant be országosan a lakáspiaci kereslet, aminek elemzését az Ingatlan.com adatai alapján végeztük el. |
Az árak lassan, de fokozatosan csökkennek, helyenként már a 2020–2021- es szinten lehet vásárolni, a budapesti átlagár 900 ezer forint jelenleg. Egy hónapja az Otthon Centrum elemzője konkrétan úgy fogalmazott, hogy
legutóbb a Covid második és harmadik hullámának a közepén lehetett ilyen sokat alkudni,
a hagyományosan kedvelt tégla lakásoknál május végén például 7,8 százalékot, a rezsivédett paneleknél még többet, már az első negyedévben 8,1-et.
Egy hónappal később, június végén az OTP Ingatlanpont viszont már arról írt, hogy a lakáspiaci alkunak is van határa, bár a csökkenő árkedvezmény azt jelzi, hogy az eladói árvárakozások racionálisabbak lettek. A legnagyobb korrekcióra a kis értékű családi házak tulajdonosai kényszerültek, akik közül többen is 30–50 százalékkal a meghirdetett irányár alatt váltak meg végül ingatlanuktól.
Ilyen mértékű alkukra számítani fölösleges, az országos átlag minden ingatlantípusnál egy számjegyű. Óriási kérdőjel, és a jövőkép felvázolásához nagyon fontos elem a beígért új otthonteremtési kedvezmény, ami egyelőre fehér folt a palettán, noha a lakáspiac felpattanása enélkül aligha lehetséges.
