Még ébredezik a régió ingatlanpiaca, de a bankok már hiteleznének – derül ki a KPMG 10 ország 48 pénzintézetét felölelő kutatásából.

Aerial,View,Of,A,Warehouse,Or,Industrial,Plant,Or,Logistics
Az ipari parkok előrébb léptek a tranzakciós toplistákon. 
Fotó: Shutterstock

A KPMG friss felmérésben azt vizsgálta, hogy a bankok hogyan viszonyulnak 2024-ben az ingatlanhitelezéshez, és milyen folyamatokra számítanak ezen a piacon. Az érintett országok: 

  • Bulgária, 
  • Csehország, 
  • Lengyelország, 
  • Magyarország, 
  • Szlovákia, 
  • Románia, 
  • Horvátország, 
  • Észak-Macedónia, 
  • Szerbia 
  • és Szlovénia.

Az elsőként említett hat országban az ingatlantranzakciók volumene tavaly az első három negyedévben 3,2 milliárd dollárt ért el, ami a 2022-es egész évi forgalomnak mindössze a 30 százaléka. 

A visszaesés következtében

2023 a legrosszabb év lesz 2009, azaz a nagy pénzügyi válság begyűrűzése óta 

– derül ki a KPMG Property Lending Barometer 2023 kutatásából.

A régióban megvalósult ingatlantranzakciók 27 százalékos arányával a legaktívabb piac Csehország volt. A nála négyszer nagyobb Lengyelország ennek kevesebb mint kétszeresét, azaz 47 százalékos részesedést tudott elérni.

Az ingatlanberuházások megoszlása  befektetett tőke származása szerint
 

A cseh befektetői jelenlét dominálta a régió befektetői piacát is, az összes befektetés csaknem egyharmadát tette ki (32,7 százalék). Ebben a tekintetben egyébként Magyarország is felülteljesít, hiszen az összes Közép-Kelet-Európában történt ingatlanbefektetés 8,9 százalékát hazai befektetők hajtották végre. 

A többi vizsgált régióbeli ország összesen 13 százalékkal vette ki részét a régióba irányuló befektetésekből, míg az amerikai, szingapúri, közel-keleti, illetve egyéb országok befektetéseinek aránya 45,4 százalék volt.

Kevésbé vonzó az iroda és a kereskedelmi ingatlanok

Az irodapiac vonzereje 2023-ban a többi ingatlanpiaci szegmenshez képest is csökkent – mutat rá a jelentés, amely szerint az ilyen befektetések volumene az összes régióbeli ingatlanberuházáson belül egy év alatt 40-ről 36 százalékra csökkent. 

A kereskedelmi ingatlanok aránya szintén esett, méghozzá 27,3 százalékról 24,5 százalékra. 

Nem változott az ipari ingatlanoké, 

nőtt viszont a hotelbefektetések részaránya és a lakás célú beruházások aránya,

 előbbi 2,6-ról 5 százalékra, utóbbi 3,1-ről 5,9-re.

Mit hiteleznek a bankok?

Az idei év várható folyamatait jelzi előre, hogy a bankok milyen hajlandóságot mutatnak az egyes ingatlanpiaci szegmensek hitelezésére. 

A felmérés tanúsága szerint idén először megelőzve a lakáscélú fejlesztéseket

 a bankok számára legkedvesebb hitelcél a legtöbb régiós országban az ipari és logisztikai ingatlanok.

A legtöbb országban ezeket követik az irodák, illetve a kiskereskedelmi üzletek. 

Szokatlan a helyzet Magyarországon annyiban, hogy itt az ipari ingatlanok messze népszerűbbek a megkérdezett bankárok körében, mint bármilyen más fejlesztés, viszont 

nálunk a hotel- és más szálláshely-beruházások megelőzik a kiskereskedelmi ingatlanokat.

Nem romlott 2023-ban a bankok hitelportfóliójának minősége a kedvezőtlen finanszírozási feltételek ellenére sem.  

A jól fizető hitelek aránya Bulgária kivételével mindenütt 90 százalék felett maradt, a kisebb fizetési problémákkal küzdő hitelek aránya néhány országban kismértékben emelkedett, de ezt bőven kompenzálta, hogy Romániában és Magyarországon 7 százalékot meghaladó mértékben csökkent a nem fizető hitelek aránya.