Kevesebb lakás befektetésre és több otthon lakhatásra – ez volt a barcelonai tüntetők egyik jelmondata, akik a lakhatási válsághoz vezető magas lakásbérleti díjak ellen tiltakozva vonultak utcára a spanyol nagyvárosban, de a fővárosban, Madridban is lezajlott már hasonló nagyszabású tüntetés az Euronews emlékeztetője szerint. Magyarországon a kormány a lakbértámogatási rendszerrel is segíteni kíván a helyzeten.
A spanyol bérlők közel 40 százaléka átlagosan jövedelmének 40 százalékát költi bérleti díjakra és közüzemi díjakra, azaz rezsire a Bank of Spain jelentése szerint. Ez jóval magasabb, mint az Európai Unió 27 százalékos átlaga.
Az állami szintű lakbérszabályozás Spanyolországban is szinte lehetetlen, ott az összes rendelkezésre álló lakás kevesebb mint 2 százaléka állami bérlakás. Franciaországban ez az arány 14 százalék, Nagy-Britanniában 16 százalék, Hollandiában pedig 34 százalék, az OECD-átlag 7 százalék.
Az egyre szélesebb körű lakhatási, illetve lakbérproblémák több forrásból táplálkoznak:
Az Airbnb-szabályozás mindezek miatt került terítékre gyakorlatilag mindegyik turisztikai célpontnak számító nagyvárosban, és a lakhatási válság kezelésének kérdése is uniós szintűvé vált, a lehetséges eszközök között szerepel a lakbérszabályozás, illetve a rövid távú szálláskiadás időbeli és kínálati korlátozása.
Barcelonában 2028-ig 10 ezer Airbnb-engedély visszavonását tervezik.
Az albérletárak Magyarországon is szárnyalnak, 2015-höz képest országosan és nominálisan több mint 111 százalékkal, Budapesten pedig 102 százalékkal drágult a lakásbérlet, ergo mindkét mutató az elmúlt tíz évben több mint duplájára emelkedett az Ingatlan.com szakértőjének adatai szerint.
Reálértéken országosan több mint 28, míg a fővárosban 22 százalékos áremelkedés jelentkezett
inflációs hatással korrigálva a kiadó lakások piacán.
Időközben sokan kiárazódtak az ingatlanpiacról vevőként, a bérlők egy része sem tud vagy akar többet fizetni az albérletért, ezért más megoldást keresnek. 2024 első tíz hónapjában
az albérletpiaci kereslet 11 százalékkal csökkent
az előző év azonos időszakához képest, ami már igencsak beszédes.
Ekkor lépett a kormány, a lakhatási nehézségek megoldására a jövő évi költségvetésben a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterven keresztül is választ kíván adni. Ennek egyik eszköze a lakhatási támogatás jelentős kibővítése.
Az új támogatás feltételei és keretrendszere a kormány.hu oldalon is olvasható.
A munkáltatók 2025. január elsejétől lakhatási támogatást adhatnak:
Az évi 450 ezer forintban maximált béren kívüli juttatási keret továbbra is igénybe vehető, és ezen felül jár ez a külön a fiataloknak szóló havi 150 ezres lakhatási támogatás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.