Világgazdaság Állásbörze: a tudás nem elég, ha nem tudják eladni magukat az álláspiacon a fiatalok

Kezdetét vette a Világgazdaság egész napos, ingyenes állásbörzéje. A Mediaworks gazdasági divízióvezetője, a Világgazdaság főszerkesztője, Szajlai Csaba köszöntötte a megjelenteket, Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára tartotta meg az első előadást a rendezvényen. 

Czomba a saját oktatói tapasztalatából kiindulva úgy látja, a hallgatók rendelkeznek ugyan tárgyi tudással a szakterületükön, azonban az álláspiacon nem tudják magukat eladni, és nem is tanítják a munkaerőpiacon való boldogulást. Előzményként beszélt a 2010-es foglalkoztatási fordulat eredményeiről, hiszen akkor teljesen más munkaerőpiaci helyzetben volt Magyarország, és a gazdaság sem volt a mai állapotban. Átmeneti megoldásként hozták létre segélyezés helyett a közfoglalkoztatást, 2013 után már dinamikusabb fejlődés indult, és megjelent a munkaerőigény. 

4,7 millióan dolgoznak hazákban, ma már csak 65-70 ezer a közfoglalkoztatott a korábbi háromszázezerhez képest, a munkanélküliségi ráta pedig 3,8 százalékon van. 

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a magyar gazdaság exportorientált, a külső környezeti hatások igen intenzíven érintik. Összevetésül, a koronavírus-járvány és a 2008-ban indult válság teljesen más típusú és más-más kezelést igényelt. Amit most élünk, nem tekinthető olyan időszaknak, amelynek egyértelműen látszik a vége – fogalmazott.

Hozzátette, hogy fizetések mellett kérdés a rugalmas munkaidő, illetve a távmunka lehetősége, ami a pandémia meghatározó jellegű következménye, azok a hibrid megoldások, amelyek a munkaerőpiacon várhatók, erősen felértékelődnek a munkavállaló szempontjából. A gazdaság szerkezete is változott, a feldolgozóipar továbbra is meghatározó, de a szolgáltató szektorban és a mezőgazdaságban nem értük el a járvány előtti létszámot. A munkaerő-kereslet növekszik, alapvetően a versenyszférában. Jelenleg háromszázezer főre tehető az országon belüli munkaerő-tartalék, beleértve az inaktívakat és a regisztrált álláskeresőket.

A régiók közötti különbségek megmaradtak, de az olló szűkült. Mind a nyugati, mind a keleti régióban csökkent a és a regionális különbségek. A munkaerő-mobilitás alacsony, ezért a munkahelyet kell odavinni, ahol szükség van rá – mondta.

de a nem színtiszta matematika, számos tényező határozza meg. Az alkalmassá tétel múlik a mentális helyzeten és az átképzéseken is többek között – magyarázta Czomba Sándor.

A legtöbb munkaerő az ipari szektorból hiányzik, a munkaerőhiány volt a termelékenység legfőbb gátja, most ennek a jelentősége az uniós átlag körüli.

Számottevően javul a fiatalok munkaerőpiaci helyzete, ám még mindig 10 százalékkal marad el az unió átlagától. A harminc év alatti fiatalok és a 65 éven felüli korosztály esetén „feladatunk van” – mondta az államtitkár. Főszabály szerint a magasabb képesítést a munkaerőpiac jobban hajlandó megfizetni – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy az összes fejlett ország demográfiai gondokkal küzd – 2030-ra háromszázezer emberrel lesz kevesebb munkaképes korú, mint jelenleg, és ez a jelenség nem egyedi. A hosszú távú célok között Czomba Sándor említette: távlati célkitűzés, hogy a foglalkoztatási ráta érje el a 85 százalékot.

Fontos tanulsága még a járványnak, hogy a cégek rájöttek, a meglévő, betanított munkaerő érték, sokkal többe kerül újat találni, mint minden eszközzel megtartani a munkavállalókat – ismertette az államtitkár, megemlítve az Ifjúsági garancia és az Álláskeresők és fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése programot. 

azzal, hogy bér jellegű támogatásokat adtak.

Új programok is indulnak

Most indul a Vállalkozó start II. program: 4,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a kabinet – ezt kilencvenórás képzés és üzleti terv előzi meg –, ebből hárommillió forintot bérjárulékra lehet fordítani, a fennmaradót többek között eszközökre. Támogatás nélkül legalább 12 hónapig kell tovább működtetni a vállalkozást.

A Nyári diákmunka programba 26-27 ezer diákot szeretnének bevonni, ami nem utolsósorban szakmai gyakorlatként is elszámolható. Itt nagyobb részben önkormányzatok a munkáltatók.