A népességarányos viszonyítással szemben érdemes a hallgatók számát a 19–24 év közötti korosztályba tartozók számához mérni, mivel erre a népcsoportra a leginkább jellemző a felsőoktatásban való részvétel –  derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából.

Multiracial,Students,Are,Walking,In,University,Hall,During,Break,And
A 19–24 éves korosztály jelentős része, közel 48 százaléka most is továbbtanul.
Fotó: Shutterstock

Az utóbbi hetekben több cikk jelent meg, amely az egyetemi hallgatók lakosságon belüli arányának változását taglalta. Ezek alapján a magyar össznépességhez viszonyítva csökkent a felsőoktatásban részt vevő hallgatók aránya. Többen ezt a jelenséget a 2013-as oktatáspolitikai reformnak, a feltételezett mérséklődő egyetemre jelentkezési hajlandóságnak vagy a lecsökkent egyetemi férőhelyeknek tulajdonították – írta tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató alapítvány.

A tanulmány rámutat, 

a lakosság számához viszonyított csökkenő hallgatóarány oka a társadalmunk idősödése, és megállapítja, hogy a népességarányos viszonyítással szemben érdemes a hallgatók számát a 19–24 év közötti korosztályba tartozók számához mérni, mivel ebből a korosztályból kerül ki a legtöbb felsőoktatási hallgató.

E szerint a módszertan szerint 2010-ben a vizsgált korosztályba tartozó 777 172 fő mellett 370 331 fő végzett felsőfokú tanulmányokat, ami közel 48 százalékos arány. Ezzel szemben 2022-ben 611 792 fő tartozott a tárgycsoportba, 293 566 aktív hallgató mellett, ami szintén hasonló, némileg magasabb arány. Azaz az alacsonyabb hallgatószám magasabb részvételi arányt eredményezett. Ezt a jelenséget a statisztikában összetételhatásnak nevezik, vagyis amikor a vizsgált lakosság összetételének (jelen esetben a korosztályi megoszlásnak) a változása alakítja a kérdéses viszonyszámot – zárul az összegző megállapítás.