Tényleg csökken itthon az egyetemi hallgatók aránya?
A népességarányos viszonyítással szemben érdemes a hallgatók számát a 19–24 év közötti korosztályba tartozók számához mérni, mivel erre a népcsoportra a leginkább jellemző a felsőoktatásban való részvétel – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából.
Fotó: Shutterstock
Az utóbbi hetekben több cikk jelent meg, amely az egyetemi hallgatók lakosságon belüli arányának változását taglalta. Ezek alapján a magyar össznépességhez viszonyítva csökkent a felsőoktatásban részt vevő hallgatók aránya. Többen ezt a jelenséget a 2013-as oktatáspolitikai reformnak, a feltételezett mérséklődő egyetemre jelentkezési hajlandóságnak vagy a lecsökkent egyetemi férőhelyeknek tulajdonították – írta tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató alapítvány.
A tanulmány rámutat,
a lakosság számához viszonyított csökkenő hallgatóarány oka a társadalmunk idősödése, és megállapítja, hogy a népességarányos viszonyítással szemben érdemes a hallgatók számát a 19–24 év közötti korosztályba tartozók számához mérni, mivel ebből a korosztályból kerül ki a legtöbb felsőoktatási hallgató.
E szerint a módszertan szerint 2010-ben a vizsgált korosztályba tartozó 777 172 fő mellett 370 331 fő végzett felsőfokú tanulmányokat, ami közel 48 százalékos arány. Ezzel szemben 2022-ben 611 792 fő tartozott a tárgycsoportba, 293 566 aktív hallgató mellett, ami szintén hasonló, némileg magasabb arány. Azaz az alacsonyabb hallgatószám magasabb részvételi arányt eredményezett. Ezt a jelenséget a statisztikában összetételhatásnak nevezik, vagyis amikor a vizsgált lakosság összetételének (jelen esetben a korosztályi megoszlásnak) a változása alakítja a kérdéses viszonyszámot – zárul az összegző megállapítás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.