A fő és jó hír, hogy a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik januártól, és ugyanekkora mértékben nő a szakképzésben dolgozók pénze is. Az már a részletekhez tartozik, hogy mindez mennyibe kerül, és pontosan miként finanszírozzák – valamennyi EU-s pénzről is szó van.
Fotó: Shutterstock
Mindezt a legutóbbi kormányinfón úgy kommentálta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány mindig is úgy vélte: a felsorolt szakemberek anyagi megbecsültsége elmarad a kívánttól, ugyanakkor az emelésekhez szükségesek az Európai Uniótól érkező források is.
A kormányzat számítása szerint a mostani fejlesztéssel a diplomás átlagbér 71 százalékára emelkedik az érintettek bére, viszont a nagyobb célhoz, hogy 2030-ra már a diplomás átlagbér 80 százalékát is elérje az oktatásban dolgozók bére, 6000 milliárd forint szükséges. Ebből 700 milliárdnyit áll az EU, tehát a hazai költségvetést terheli a nagyobb rész, amit a kulturális és innovációs miniszter is rögzített a legutóbbi bejegyzésében.
A magyar oktatási rendszer oszlopos része a szakképzés is, ezért a magyar kormány a saját költségvetéséből biztosítja itt a 32,2 százalékos fizetésemelést
– mondta Csák János, aki a finanszírozás további részleteire is kitért.
Közelítik a béreket az iparban lévőkhöz
A teljes bérfejlesztés két blokkja a következőképp oszlik meg:
- a köznevelésben 140 ezer tanár, tanító, gyógypedagógus és óvónő kap emelést, amire 340 milliárd forintot különítettek el,
- a szakképzésben pedig 24 ezren kapnak emelést, erre 60 milliárd forintot szánnak.
Mivel a kormányzat korábban közlése szerint „az operatív programokról folytatott tárgyalások során a szakképzésben oktatók béremeléséhez való hozzájárulástól Brüsszel elzárkózott”, ez a tétel kizárólag a magyar költségvetés terhére megy.
Csák János ezért is jelezte, hogy nagyban számít a szakképzésben dolgozókra is: „Azt reméljük, hogy az eddig is kiválóan teljesítő tanári karunk a szakképzésben is továbbra is odaadóan, kitartóan a gyerekek, a jövő nemzedék érdekeit szem előtt tartva fogja felkészíteni a fiatalokat arra, hogy bárhol a világon bármilyen fejlett technológiával működő cégeknél megállják a helyüket.”
A hivatalos megfogalmazás szerint a bérfejlesztés „biztosítja a szakképzésben oktatóként dolgozó tanárok, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott szakemberek bérének közelítését az iparban dolgozók béréhez, valamint a köznevelésben megvalósuló béremeléssel történő harmonizálást.”
A szakképzésben dolgozókhoz tartoznak nemcsak az állami, hanem egyetemi és egyházi szakképző intézmények oktatói is, az ő béremelésüket a 2020. július 1-jétől élő teljesítményértékelési rendszerre alapozzák.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: legkésőbb január 30-ig minden érintett megkapja a hivatalos értesítést a béremelése pontos összegéről, február elején pedig valamennyien a számlájukon fogják látni a megemelt fizetést.
Mire érdemes építeni valamennyiünk boldogulását?
Csák János hozzátette: meglátása szerint Magyarországon a magyar és külföldi vállalkozások hatalmas mértékben fejlesztenek: tavaly 13 milliárd eurónyi külföldi tőkeberuházás érkezett. Ehhez rendkívül sok mérnökre, informatikusra és szakképzett kollégára van szükség, ezért alakították át az oktatási-képzési rendszert, a duális modellben tehát elméleti és gyakorlati tudást is adnak.
Az elmúlt években a szakképzést óriási léptékkel fejlesztette a kormány, mert hiszünk abban, hogy az emberek és családok boldogulását a munkára, a mesterségbeli tudásra érdemes építeni
– folytatta a kulturális és innovációs miniszter, aki a béremelésekre szánt teljes összegről zárásként elmondta: „Jó helyre megy!”
