késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Vendégmunkások Magyarországon: durván trükköznek a multik, már Nagy Márton is tud róla – kiakadt a szakszervezet
„Semmilyen formában nem támogatjuk a vendégmunkásokra vonatkozó szabályok lazítását, sőt, azt javasoltuk Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, hogy szigorítson a feltételeken” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Hétfőn tárgyaltak egymással a nemzetgazdasági minisztériumban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) résztvevői, ahol a miniszter, Nagy Márton is jelen volt. Az esemény legfontosabb témája a minimálbér-tárgyalások kezdete és a vállalkozások által szorgalmazott adócsökkentés volt, de szóba került a vendégmunkások toborzása is.
Vendégmunkások: elegük lett a szakszervezeteknek, trükköznek a multik
A szakszervezetek nagyon határozott álláspontja, hogy a mostani munkaerőpiaci helyzetben nem indokolt a vendégmunkások létszámának bővítése, miután az utóbbi hónapokban jelentősen lazult a hazai munkaerőpiac feszessége. Júniusban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 4 millió 678 ezren dolgoztak Magyarországon, ami majdnem százezerrel, összesen 89 ezer fővel kisebb létszám, mint 2024 júniusában.
Ebben a demográfiai okok mellett az ipar kritikus helyzete is vastagon benne van. Hosszú idő óta szenvednek a magyar gazdaság húzóágazatai, amelyek továbbra is nyögik a gyenge európai konjunktúrát. A megrendelésállomány hiánya és a gyenge termelési színvonal miatt jókora munkaerő-felesleg alakult ki a cégeknél, és attól lehet tartani, hogy idővel elbocsátják az alkalmazottakat.
Mészáros Melinda szerint ebben a munkaerőpiaci helyzetben nem szűkíteni, hanem bővíteni kell a magyar munkavállalók lehetőségeit.
Nem tartjuk megengedhetőnek, hogy egyes multinacionális vállalkozások a magyar munkaerőt cseréljék le harmadik országbeli munkavállalókra ilyen-olyan trükkök segítségével
– fogalmazott a liga vezetője, akinek elmondása szerint több helyen volt arra példa, hogy a kieső megrendelésállomány miatt a cégek elküldték a munkavállalókat, majd néhány hét-hónap múlva, amikor megérkezett a várt megrendelés, arra hivatkozva, hogy nem találnak magyar munkaerőt, feltöltötték a megüresedett helyeket harmadik országbeli munkavállalókkal. A cégek szerinte megízlelték a vendégmunkások terhelhetőségét, akiknél a munka-magánélet egyensúlya nincs arányban azzal, ami a magyar munkavállalókra jellemző.
Ezért azt javasolták a VKF-en, hogy a kormány szigorítson a vendégmunkások alkalmazásának szabályain, így se az országlistát, se a harmadik országbeli vendégmunkások létszámát meghatározó kvótát ne bővítse.
Pedig év elején már szigorított a kormány, éppen a megváltozott munkaerőpiaci környezetre reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium csökkentette kvótát: míg 2024-ben 65 ezerben maximálta, 2025-ben már csak 35 ezerben. A liga vezetője szerint ebből a kvótából is mindössze 20 ezret sikerült feltölteni, ami azt bizonyítja, hogy ez maximálisan elegendő.
Orbán Viktor sem akar vendégmunkásországot
„Azt láttam, hogy miniszter úr érti a helyzetet” – mondta Mészáros Melinda, hozzátéve, hogy szerinte tisztában van azzal Nagy Márton is, hogy ez egy valós probléma. A kormány egy ideje láthatóan szigorúbb álláspontot képvisel a vendégmunkáskérdésben, Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben egy Facebook-bejegyzésében azt írta:
Nem szeretném, ha Magyarország vendégmunkásországgá válna, mint ahogy migránsországgá sem. Ezért nem engedjük be a migránsokat, és vendégmunkásokból is csak annyit, amennyire szükségünk van.
Ezzel összhangban január elsejével jelentős szigorítást hajtott végre az NGM. Az új szabályozás, amely katari mintát vette alapul, minden országnak átmeneti időt adott, hogy megalkossa a visszafogadással kapcsolatos jogszabályt. Így onnan, ahol ezt nem tették meg határidőre, Magyarország nem fogadhat be vendégmunkást. Ennek köszönhetően tíz ország azonnal lekerült a listáról.
Adócsökkentést kaphatnak a vállalkozások
Mészáros Melinda arról is beszélt, hogy a VKF-en a vállalkozások azt javasolták, hogy a kormány csökkentse a szociális hozzájárulási adót (szocho) 1 százalékponttal . Ez nagyságrendileg 240 milliárd forintos kiesést jelentene az államkasszának, de ekkora tétel talán még kigazdálkodható. Annál is inkább, mert maga Nagy Márton beszélt arról hetekkel korábban, hogy a kormány is valamilyen adócsökkentésben gondolkodik. Bár a szakszervezetek részéről felmerült a munkavállalói terhek, így az szja csökkentése, a liga vezetője szerint is inkább annak van valószínűsége, hogy a kormány elfogadja a vállalkozók javaslatát, tehát az ő adóterheiket kívánja csökkenteni.
Ezzel ráadásul biztosíthatná a bérdinamika fenntartását, ami az idei évi vártnál rosszabb makrogazdasági adatok miatt bizonytalanná vált, és ami miatt felmerült a hároméves bérmegállapodás újratárgyalása.
A tavalyi minimálbéralku tartalmaz egy kivételt, amely szerint újra kell tárgyalni a minimálbért, ha a három mutató (bruttó átlagkereset növekedése, infláció, GDP) összesített értékében nagyobb az eltérés, mint 1 százalék. Jelenleg ez 0,9 százalék, ezért is mondta Nagy Márton, hogy jogilag nem kellene, de közgazdaságilag igen, átgondolni a megállapodást. Ilyen esetben azonban félő, hogy a jövőre esedékes 13 százalékos minimálbér-emelésnél kisebb emelést akarnak a vállalkozók. A szocho csökkentésével ezt a gordiuszi csomót sikerülne átvágni, raádásul további adókönnyítéseket is kaphatnak a cégek, így az áfa alanyi adómentességének értékhatára nagyot emelkedhet, ami a kiva esetében is elképzelhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.