Mérnöki, programozói és orvosi pályán helyezkednének el legszívesebben a STEM, azaz a tudományos-technológiai képzések hallgatói – derült ki a Siemens Zrt. és az UNIside felsőoktatási portál egyetemisták pályaképéről és jövőbeni karrierterveikről végzett online felmérésének eredményeiből.
A kutatás során több mint kétszáz alapképzésben részt vevő informatikai (28 százalék), műszaki (42 százalék) valamint természettudományi (30 százalék) területen tanuló hallgatót kérdeztek meg. A kitöltők többsége (55 százalék) budapesti oktatási intézményben, több mint negyedük megyeszékhelyen (28 százalék), közel ötödük (17 százalék) pedig más városban tanul.
A megkérdezettek kétharmada maga döntött arról, hogy hol szeretne továbbtanulni, egyharmaduk pedig a szüleik vagy valamely családtag hatására, és csupán 3 százalékuk a tanárai ösztönzésére választotta az adott szakirányt. A pályaorientációban a válaszadók többségét (32 százalék) a hivatástudat és a szakmai érdeklődés vezérelte, csak ezt követte a várható fizetés (24 százalék), majd az egyetemi rangsorok (11 százalék).
Pintér Lívia, az UNIside portál társalapítója és ügyvezetője szerint a STEM területeken tanulók tudatosságát jelzik az eredmények.
A felmérés a diákok kedvenc és kevésbé kedvelt tantárgyait is rangsorba állítja. Az eredményekből kirajzolódik, hogy a matematika és az informatika továbbra is megosztó tantárgyaknak számítanak, ugyanis mindkét terület dobogós helyen végzett a leginkább és a legkevésbé kedvelt tantárgyak listáján egyaránt.
A kedvencek között az első három tantárgycsoport
- az informatika és programozás (27 százalék),
- a menedzsment és gazdálkodás (15 százalék),
- a matematika és statisztika (14 százalék) voltak.
A legkevésbé kedvelt tárgyak között szintén a matematika és statisztika szerepel (29 százalék), ezt követi a fizika és mechanika (17 százalék), majd az informatika és programozás (12 százalék).
A válaszadók 59 százaléka gondolja úgy, hogy az egyetemi témák és a tanulnivalók teljes mértékben összhangban vannak kezdeti elvárásaikkal. A saját képességeikhez mérten a válaszadók háromnegyede (77 százalék) gondolja azt, hogy a kezdeti elvárások inkább vagy teljes mértékben megegyeznek az egyetemen tapasztaltakkal. A hallgatók csaknem fele (42 százalék) úgy érzi, könnyű megfelelnie a felsőoktatás által támasztott követelményeknek, ám harmaduknak (34 százalék) már jóval nehezebb jól teljesíteniük, negyedük (24 százalék) pedig úgy érzi, hogy az egyetem elvégzése kihívásokkal teli. Ez utóbbi kategóriába sorolták a feszített tempót és a leterheltséget, a kevés óraszámot vagy a félévek és a kreditrendszer aránytalanságait. A kitöltők több mint fele kihívásként tekint a gyakornokoskodásra, de sokuknak pluszteher a további képzéseken és kutatásokban való részvétel.
A diákok több mint fele (55 százalék) rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön bővítené ismereteit. Főleg Németországba, Spanyolországba és Ausztriába vágynak, de szívesen tanulnának Hollandiában, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban is.
A friss diplomások elsősorban álláshirdetéseket böngészve, másodsorban minden lehetséges csatornát – beleértve a hirdetéseket, börzéket, saját kapcsolatokat – felhasználva, harmadsorban pedig ismerősi ajánláson keresztül keresnének munkát. A kitöltők közel fele (49 százalék) külföldi tulajdonú multinacionális vállalatnál helyezkedne el, azonban népszerű a hazai nagyvállalatnál (44 százalék), illetve hazai kis- és középvállalkozásnál (39 százalék) történő karrierindítás is. A kitöltők negyede (24 százalék) szívesen indítana saját vállalkozást.
Összecseng ezzel a saját tapasztalatunk. Azt látjuk, hogy a mostani pályakezdők a korábbi generációkhoz képest gyorsabb ütemű előrelépési lehetőségeket igényelnek. Az ipar 4.0 korában ehhez elengedhetetlen a folyamatos tanulás és szakmai fejlődésre való nyitottság
– mondta Sápi Judit, a Siemens Zrt. HR-vezetője. Tapasztalatai alapján a fiatalok számára fontos a pozíciójuk divatos megnevezése is.
A műszaki területen tanuló diákok körében leginkább a mérnöki és menedzseri-tervezői pályák tűnnek az elhelyezkedés szempontjából a legreálisabb foglalkozásoknak, úgymint villamosmérnök, gépészmérnök, építészmérnök, tervezőmérnök. Az informatikai terület hallgatói pedig programozói, szoftverfejlesztői állásokra készülnek, de az adat, a mesterséges intelligencia és a szakmához kapcsolódó üzleti foglalkozások is népszerűnek tűnnek.
A természettudományok hallgatói az orvosi és a gyógyszeripari foglalkozásokat preferálnák. Ugyanakkor itt is látható, hogy a szakmához lazán kapcsolódó (például marketing) foglalkozásban is gondolkoznak.
Munka-magánélet egyensúlya: ezekben az országokban sikerült megteremteniA Remote nemzetközi HR-platform 2024-es rangsorának első tíz helyén hat európai állam szerepel: Spanyolország, Franciaország, Dánia, Norvégia, Hollandia és az Egyesült Királyság. Szakértők szerint a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése nem bonyolult, mégis nehezen megvalósítható. Akinek sikerül, számos pozitív hatást tapasztalhat, nem stresszel, elkerüli a kiégést, jó lesz a közérzete, ráadásul sokkal jobban teljesít a munkában. Európában jobban értjük ezt, a ranglistát ugyanakkor mégsem európai ország vezeti idén. |
