Munka-magánélet egyensúlya: ezekben az országokban sikerült megteremteni
Mivel a technológia és a kommunikáció csak egy karnyújtásnyira, a zsebünkben van, egyre nehezebb kikapcsolni és kikapcsolódni, meghúzni a munka és a magánélet közötti egyértelmű határokat. Ha ez nem sikerül, és felborul az egyensúly, feszültséget okoz, ami rontja a teljesítményt, és hosszabb távon kimerüléshez, kiégéshez vezet. Kutatások szerint a kiegyensúlyozott munkavállalók elkötelezettebbek, ez pedig támogatja a céges szervezet egészséges működését. A magas szintű elkötelezettséggel rendelkező vállalatok éves átlagban 19,2 százalékkal növelik az eredményüket.
Munka és magánélet valódi egyensúlya
A szakértők azt javasolják, egyszerű dolgokat kell betartani: például hosszabb-rövidebb szünetet tartani a nap folyamán, beleértve az ebédidőt is.
- Hatékonyan kell az időnket beosztani,
- rendszerezni,
- priorizálni,
- időkorlátot beállítani,
hogy ne menjen el több idő az indokoltnál egyes feladatokra.
Ez nem csak a munkára, a magánéletre is ugyanúgy vonatkozik, mert ha minden házi- és kerti munka hétvégére marad, akkor sok idő nem jut a töltődésre, pihenésre, élményekre. A magánéletben kellene időt találni a mozgás valamilyen formájára, szórakozásra, a baráti kapcsolatok ápolására, hobbira.
A munkavállaló és a munkáltató számára is fontos az átlátható struktúra, a világos irányelvek, a világos kommunikáció, az átlátható vezetés. Az alkalmazottaknak a legfőbb motiváció a teljesítményük személyes és közösség előtti elismerése. Az egészségügyi és wellnessprogramok, a támogató vállalati kultúra sokat javít a munkavállalók közérzetén, és elkötelezettségén. Az utóbbi a munkaerőhiányos ágazatokban – ahol lasszóval kell fogni a munkaerőt – kiemelten fontos.
Rugalmas munkavégzés
Vannak, akik sokkal produktívabbak, ha rugalmasan oszthatják be az idejüket. Nyilván ez nem minden pozícióban valósítható meg, ahogy az otthoni munkavégzés sem. A munkavállalók részéről azonban egyre határozottabban kifejezett igény a home office. Az a munkáltató, aki támogatja, komoly versenyelőnyt szerez a toborzásnál. A hibrid munkavégzésnél ugyanakkor extra tudatosságra van szükség, hogy a családi otthon ne alakuljon át nonstop működő irodává.
Európában jobban megy
Világviszonylatban az európai országok vezetnek a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyának megteremtésében. A Remote nemzetközi HR-platform 2024-es rangsorának első tíz helyén hat európai állam szerepel: Spanyolország, Franciaország, Dánia, Norvégia, Hollandia és az Egyesült Királyság. A bővített listát vizsgálva az élbolyban található még Svédország, Németország, Belgium, Finnország, Ausztria és Görögország.
Az index egy 100 pontos skálán mérte fel a munka és a magánélet közötti egyensúlyt a világ 60 legjobban teljesítő országában, Az összpontszámot a
- minimálbér,
- a betegszabadság,
- a szülési szabadság,
- az egészségügyi ellátás elérhetősége,
- a közmegelégedettség,
- az átlagos munkaidő és
- az LMBTQ+ inkluzivitás adta össze.
Ezek alapján a tíz legjobb ország, ahol megfelelő a munka és a magánélet egyensúlya:
Mit tudnak az éllovasok?
A Remote indexe szerint Új-Zéland nyerte a versenyt, ahol sikerült a leghatékonyabban biztosítani a munka-magánélet egyensúlyát. Számos mutatóban magas pontszámot ért el az óceániai ország, miután erős a gazdasága, 32 nap éves szabadság jár náluk, magas, 80 százalékos táppénzt kapnak az alkalmazottak, és a kormány által finanszírozott egészségügyi rendszer sokoldalú.
A második helyre Spanyolország került, amely kiemelkedik bőkezű, 36 napos törvényes éves szabadságával, továbbá rövid, átlagos munkahetével. A harmadikak a franciák, ahol erős a gazdaság, és a közgondolkodás támogatja a munka-magánélet közötti egyensúlyt, ami a rövidebb munkaidőben (átlagosan heti 25,6 óra), a bőkezű minimálbérben meg az évi 36 nap kötelező szabadságban is tükröződik. 2017-ben Franciaország például bevezette azt a törvényt, amely lehetővé teszi a munkavállalóknak, hogy hétvégén és munkaidőn kívül ne foglalkozzanak a céges levelezéssel, hanem a pihenés idejét valódi kikapcsolódással töltsék.
