Az Európai Unióban a fejenként megvásárolt ruhák mennyisége alig néhány évtized alatt 40 százalékkal nőtt, egyrészt az árak csökkenése, másrészt a késztermék gyors elérése miatt – derül ki a Figyelő összefoglalójából, miszerint az ágazatban az innováció elkerülhetetlen: a környezetterhelés és a megoldatlan hulladékkezelés miatt.
A cikk rámutat: az olcsó divatholmikat gyorsan le is árazzák, mert jön a következő kollekció.
Így az is nehezen áll ellen az akcióknak, aki amúgy képes kordában tartani a fogyasztását, tudatosan építi a ruhatárát.
A divat-kiskereskedelem a sokadik figyelmeztető lövés ellenére is még mindig csak rohan előre.
Fotó: Shutterstock
Iparági szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyre átgondoltabban fogyasztó húszas korosztály – a Z generáció – már nem lesz vevő semmiféle fenntarthatatlan gyártásból származó portékára, sem élelmiszerre, sem ruhára. Nem mellesleg az élelmiszeripar értett is a jelekből. A húsfogyasztástól elforduló fiatalok igényeire azonnal reagált, kijött a húsmentes hús számtalan formájával.
A ruhaiparnak, különösen az olcsó fast fashion gyártásnak nagyon nagy a vízigénye, valamint a szén-dioxid-kibocsátása, s mivel a sok esetben silány végtermék hamar a kukába kerül, hulladékgazdálkodási problémákat is okoz. Egyetlen pamutpóló készítéséhez becslések szerint 2700 liter vízre van szükség – ez a mennyiség egy ember két és fél évi ivóvízigénye, az arányok mutatják a probléma mélységét. Szakértők azt is kiszámolták:
a szintetikus anyagok mosása révén évente mintegy 0,5 millió tonna mikroszál kerül az óceánokba.
