Eltűnt huszonnégyezer dolgozó a boltokból
A kereskedelem szenvedte el a legnagyobb mértékű létszámcsökkenést a 2021. szeptember és november közötti időszakban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiaci adatbázisából.
Míg tavaly ősszel már csak 586,5 ezren dolgoztak a szektorban, addig a háromhavi átlagadatok szerint a 2020. szeptember–novemberi időszakban még 610,4 ezren.
A csaknem 24 ezres csökkenés nem csekély, a második legnagyobb pofont pedig az egészségügy, a szociális ellátás területe kapta, ahol a bázisidőszakhoz képest 17 ezerrel mérséklődött a dolgozók száma. Eközben egyfajta Covid-tünetként értékelhető, hogy míg a vendéglátásban 7000-rel kevesebben, addig a szálláshely-szolgáltatásban 9000-rel többen vállaltak munkát a vizsgált tavaly őszi hónapokban, mint egy évvel korábban.
A mérleg másik serpenyőjében ott van viszont – belső átrendezésektől mentesen – a szállítás, raktározás 28 ezres bővülése, elvégre a logisztikának válaszokat kellett adnia a pandémia miatt megváltozott élethelyzetekre. A nagy lejtmenet ellenére 586,5 ezer embernek munkát adva továbbra is a kereskedelem a legnagyobb foglalkoztató a feldolgozóipar (987,9 ezer fő) után, a képzeletbeli dobogó harmadik foka pedig a közigazgatásé (425,6 ezer). Az élbolyban ott van még sorrendben az építőipar (368,4 ezer), az oktatás (360,8 ezer), az egészségügy, a szociális ellátás (315,2 ezer), a szállítás, raktározás (289,8 ezer), a tudományos és műszaki tevékenység (224,8 ezer) és a mezőgazdaság (200,3 ezer).
A kereskedelemre szűkítve a kört a KSH adatai ismét azt igazolják, hogy a szakma nem véletlenül kongatta meg a vészharangot. A legnagyobb kihívást manapság a munkaerő jelenti a szektorban. Neubauer Katalinnak, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkárának összegzése szerint nagyon magas fluktuációs adatokat tapasztalnak a kereskedők, a rendelkezése álló rövid idő alatt nehéz megfelelően felkészíteni, betanítani az új alkalmazottakat. A szakember a VG-nek elmondta, hogy az egészségügyi megfeleltetést és a tevékenységgel összefüggő legszükségesebb biztonsági oktatásokat követően gyakorlatilag azonnal beállnak az új munkatársak a pult mögé, ami nem valószínű, hogy emeli a kereskedelmi szakma presztízsét, pedig arra igen nagy szükség lenne. A nagyobb, tőkeerősebb kiskereskedelmi vállalatokat a 200 ezer forintos minimálbér és a 260 ezres garantált bérminimum nem érinti, ugyanakkor ezek látványos emelése az MNKSZ főtitkára szerint mindenhol hatással van a teljes bértáblára. A megnövekedett fizetések kitermeléséért sokat kell tenniük a kereskedelmi vállalkozásoknak, igaz, ez más ágazatokban sincs másként.
Miközben alágazatonként hullámhegyeket és hullámvölgyeket lehet tapasztalni, nemzetgazdasági szempontból biztató az összkép. Új csúcsra emelkedett ugyanis tavaly novemberben a foglalkoztatottság: a hazai elsődleges munkaerőpiacon 88 ezer új munkahely jött létre, a közfoglalkoztatottak száma 4000-rel csökkent, a háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 14 ezerrel volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, így szeptember–november átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4,687 millió volt, 70 ezres éves növekedéssel. A 15–74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 45 ezerrel, 4,864 millióra nőtt. Így
a legideálisabb munkavállalási korú 20–64 évesek 79,8 százaléka minősült foglalkoztatottnak, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 2020-as, 72,5 százalékos átlagos rátáját.
