A csomagküldő és internetes kiskereskedelem márciusban visszafogta az összforgalom növekedését 

– állapította meg heti monitorában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Érdekesség, hogy az első tavaszi hónapban az e-kereskedelmi forgalom – főként bázishatásokkal magyarázható – 2,1 százalékos mérséklődése azt is maga után vonta, hogy nélküle a kiskereskedelem éves alapon 31,3-es növekedést produkált volna.

Fotó: Lang Róbert

Holott a 123 milliárd forintos webes forgalom egyáltalán nem lebecsülendő, igaz, a tavaly decemberi csúcsát 148 milliárddal érte el a szegmens. Jelzésértékű, hogy a március volt az első olyan hónap a koronavírus-járvány hazai begyűrűzése óta, amikor a webáruházak nem érték el az egy évvel korábbi teljesítményüket.

Emlékezhetünk, hogy 2020 áprilisában egészen más volt a helyzet, akkor az e-kereskedelem látványosan kilőtt, 68,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet az értékesítés, nélküle pedig a kiskereskedelem 16,7-es mínuszban zárt volna. 

Érdemes felidézni, hogy 81 hónapnyi növekedést tört meg az ágazat az akkori, 10,2 százalékos mérséklődésével. Lényeges szempont azonban, hogy a KSH becslése szerint a – naptárhatással kiigazított, az előző év azonos időszakához viszonyított – volumenváltozásból 17 százalékpontot magyarázott a pandémia által előidézett veszélyhelyzet. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek volumenindexe 26, míg az üzemanyag-forgalom 30 százalékponttal lett alacsonyabb annál, mint ami a korábbi adatok alapján becsülhető volt. Ugyanakkor az élelmiszerboltok forgalmán csak kismértékben volt érezhető a koronavírus hatása.

Elkerülhetetlen volt, hogy gödörbe kerüljenek a boltok, hiszen ekkor az országban mindenütt érvényben voltak a kijárási korlátozások. A KSH-adatok gyűjtésének kezdete, 2000 januárja óta nem tapasztalt mértékű visszaesés azonban átmenetinek bizonyult, a folytatásban fokozatos javulás volt várható. Egyúttal azonban a veszélyhelyzeti intézkedések logikus következményeként történelmi rekordot produkált az internetes és csomagküldő kereskedelem. Ez volt az alaphelyzet, és bár a nehezített pályán is keményen küzdöttek a boltosok, a szektor forgalma végül az év egészét tekintve 0,2 százalékkal mérséklődött. Ehhez képest – bár sokan gyengébb visszapattanást vártak – erős hajrával végül 3,5 százalékkal nőtt tavaly a kiskereskedelem. 

Ezzel az ágazat az elmúlt évben ledolgozta a korábbi visszaesést, az pedig a kormány intézkedéseinek is köszönhető, hogy felül tudta múlni a válság előtti volumenét. 

A szektor nem csak az év végén mutatott a járványhelyzet előtti időszakot idéző teljesítményt. A tavalyi április még a kirívóan alacsony bázis miatt hozott két számjegyű bővülést az egy évvel korábbi mélyponthoz képest, a tavasz végi, nyári hónapoktól kezdve azonban már a koronavírus megjelenését megelőző évekre jellemző, 5-6 százalékos mértékben nőtt az ágazat forgalma. Az utolsó negyedév pedig hagyományosan főszezonnak számít a kiskereskedelemben, az őszi kuponnapok, a Black Friday-akciók indítják be az adventi időszakban kiteljesedő élénkülést – mindez sokat nyomott a latban az erős év végi hajrában.

Az első részeredmények alapján pedig az idén az előzetes várakozásokhoz képest is felülteljesítő lehet a kiskereskedelem, hiszen a januári 4,1 és a februári 9,8 százalékos bővülést márciusban 16,2-es ugrás követte. Pedig az első tavaszi hónapban az élelmiszer-kategória lényegében nem is változott, ugyanakkor a nem élelmiszer- 29,7, míg az üzemanyag-kiskereskedelem – a hó közepi többletvásárlások miatt – 51,4 százalékkal lódult meg a bázisidőszakhoz képest. Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár is üdvözölte, hogy ezzel az első negyedévben 10,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelem. 

A főváros tolja a szektor szekerét

Az előző év márciusi alacsony bázishoz képest a fővárosban nagyobb mértékben nőtt a forgalom volumene, mint a megyék kiskereskedelmi üzleteiben – mutatott rá a KSH heti monitora. A 26,4 százalékos budapesti növekedés súlyát mutatja, hogy nélküle 17,9-es lenne csak az országos növekmény. Érdekesség, hogy februárban még fordított volt a helyzet, ekkor csak 8,6 százalékos bolti bővülést hozott a főváros, ezáltal lényegében hátráltatta az önmagában plusz 10,5-re képes vidéket. Figyelemre méltó az a KSH-kimutatás is, amely szerint jellemzően a határ menti járásokban nőtt átlag feletti mértékben a kiskereskedelmi forgalom értéke márciusban, s ehhez nemcsak az Ukrajnával határos kelet-magyarországi területek járultak hozzá, hanem a Nyugat-Dunántúl is.

A márciusi adatokat látva a szakpolitikus rávilágított, hogy a tartós fogyasztási cikkek majd 30 százalékos növekedést mutató értékesítése húzta a leginkább a szektor teljesítményét. Az összesen 16,2 százalékos bővüléshez 9,1 százalékponttal járult hozzá a nem élelmiszer-kiskereskedelem. Az eladások volumene a textil-, ruházati és cipőboltokban négyszeresére, a használtcikk-üzletekben háromszorosára emelkedett tavaly márciushoz képest. Úgy véli, a háztartások többletbevételei érezhetően élénkítik, míg az ukrajnai háború egyelőre nem fogja vissza a kiskereskedelmi forgalmat. Részben az alacsony bázis miatt is, de legalább ennyire az üzemanyagárstop hatására a tavalyi szint másfélszeresét tankoltuk a hazai kutakon márciusban. Cseresnyés Péter kiemelte, hogy ha egyéb körülmények nem okoznak lendületvesztést, az idén a Covid-válság előtti esztendőkre jellemző, 5-6 százalékos ütemben erősödhet a fogyasztás.