Korszakos bejelentés a Ferihegyi repülőtérről, egyszerre két magyar miniszter tette meg – elindul az évtizedek óta várt beruházás, itt vannak a részletek
A repülőtér egy stratégiai eszköz, egy állami vagyon, a kormány ezért tett meg mindent, hogy újra a magyaroké legyen – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Hozzátette: ez egy erős pénzügyi befektetés is, és az előzetes várakozásoknál két-három évvel hamarabb, akár 15 év alatt is megtérülhet a reptér visszavásárlása Magyarország számára. Mindez azért van, mert a reptér teljesítménye mintegy 10 százalékkal haladja meg az üzleti terveket. Kiemelte, hogy ez a magyar állam mellett a stratégiai partnernek, a 20 százalék tulajdoni hányaddal rendelkező kisebbségi tulajdonos Vinci Airportsnak is köszönhető.
A tárcavezető ismertette, hogy a Nyugati pályaudvartól húsz perc alatt lehet majd kijutni a reptérre . Az ára 3-4 ezer forint lesz, ami jóval olcsóbb, mint a taxi. Nemzetközi tendert írnak ki a kivitelezésre. A vasút fejlesztésére egymilliárd euró jut, ennek keretében 27 kilométer vasút valósul meg Kőbánya és Monor között, így építik be az országos hálózatba a repülőtéri megállót. Az új gyorsvasút által akár Debrecenből vagy Győrből is elérhetővé válik a Liszt Ferenc. Azt is bejelentette, hogy a reptéri kapacitást is bővítik,
a hármas terminál alapkövét 2026 márciusban tehetik majd le.
Arról is beszámolt, hogy megalapítják az Aviatica holdingcéget, amelynek része lesz a Budapest Airport, a HungaroControl, továbbá a debreceni és a sármelléki reptér is. A Budapest Airport és a HungaroControl know how-ját és technológiáit így az utóbbi két reptéren is alkalmazni fogják. A magyar kormány középtávú tervei között beszélt arról is:
nem tettek le arról, hogy vidéken egy új cargorepteret alakítsanak ki a Vinci Airportsszal közösen.
A várakozásoknál jobban nőtt a profitja a repülőtérnek
Lázár János építési és közlekedési miniszter bejelentette, hogy ezermilliárd forint – 2,5 milliárd euró – értékben fejlesztenek, tehát nem igaz, hogy nem ad pénzt fejlesztésekre a fővárosnak a kormány. Ebből egymilliárd euró a vasúti kapcsolat, egymilliárd a hármas terminál, valamint 500 millió euró a közútfejlesztés – tette hozzá az építési és közlekedési miniszter. Kiemelte:
27 kilométernyi vasúti pálya épül, egymilliárd eurós beruházás lesz. A vonal 160 kilométer per órás sebességre lesz képes
– tette hozzá. Kiemelte, a várakozásoknál jóval nagyobb mértékben nőtt a profitja a repülőtérnek, ezért nem lehet vitatni, hogy az állam ne lenne jó gazda. Az új terminál megléte mintegy nyolc év alatt megduplázná a reptér forgalmát, a mostani
- 20 milllióról
- 40 millióra
nőne az éves forgalom. Kérdésre válaszolva a miniszterek elmondták, hogy a hármas terminál 2034–2035-re készülhet majd el, valamint a vasút építése is ekkor fejeződhet be.
Már júniusban belengette Nagy Márton a vasutat és a cargót
Ahogy azt korábban megírtuk, elindítja a kormány a Ferihegyet a fővárossal összekötő vasúti beruházást, emellett egy új cargorepteret építene. A nemzetgazdasági miniszter akkor elmondta, hogy a két beruházást magánbefektetők bevonásával koncessziós szerződés keretében valósítanák meg, a felhívásokat még idén kiírnák. A kormány május végi ülésén megvizsgálta, hogyan alakul a reptér forgalma, és megállapította, hogy a várakozásoknál nagyobb utasforgalom érkezett az országba, ezért indokolt a reptér fejlesztése.
A kormány elkülönített forrást a ferihegyi gyorsforgalmi fejlesztésére is, de kötött pályán is megindul a munka
– mondta Nagy Márton, hozzátéve, hogy a vasúti beruházás összértéke egymilliárd euró, nem új pálya, hanem Kőbányáról közvetlen összeköttetés épül, és az a céljuk, hogy bekössék a magyarországi hálózatba. Hangsúlyozta, a vasút egyértelműen zöldebb, gyorsabb és a kiszámíthatóbb, „pontosan tudjuk érkeztetni a vonatokat”, a fejlesztés a reptér vonzáskörzetét is felértékeli.
A miniszter szerint koncesszióban gondolkodnak, ezért beruházókat várnak Magyarországról és külföldről egyaránt.
Budapest szerepe cargoszempontból felértékelődött, az egész régió e-kereskedelmi központjává válhat a reptér. Lényegében Ázsiából és az USA-ból érkezik a légi teherszállítási forgalom 80 százaléka, Európa mindössze 14 százalékot képvisel. A légi áruforgalmat jelenleg Kína uralja Magyarországon Nagy Márton szerint, ez főként a kínai webshopok, mint a Temu, e-kereskedelmi forgalmára vezethető vissza.
Jelezte, hogy jelentős fejlesztéseket terveznek a reptéren, ám a cargónak nem marad hely, nagyon gyorsan el fogják érni a kapacitáskorlátot. Az alapvető probléma, hogy az utasszállító gépek ki fogják szorítani a helyet a cargo elől, így a cargorepülőgépek nem tudnak majd leszállni. Ráadásul szintén probléma, hogy ez nem 0–24-es reptér, emiatt a cargogépek nem tudnak leszállni.
Az látjuk, hogy kell egy új cargoreptér
– mondta nyáron, hozzátéve, hogy pontos helyszínt még nem tud mondani, de öt-hat van a fejében. Itt fontos kérdés, hogy ez ne a lakosság terhére történjen, Budapest környéke pedig túlzsúfolt. Másrészről a vasútnak és a közlekedési kapcsolatnak biztosítottnak kell lennie. Jelezte, hogy itt is koncesszióban gondolkodnak, a befektető vállalja, hogy zöldmezős beruházásban megvalósítja, és utána működteti a repteret.
