Átvevőpontok, QR-kódok, érintésmentes fizetés és semmi készpénz. Egyre több üzletet lehet ezekkel a jellemzőkkel leírni. A vásárlás átalakult a pandémia alatt. A Business Insider arról írt, hogy az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány katalizátora lett a kiskereskedelem reformjának. Vannak dolgok, amiket a szektor maga mögött hagyott és olyan folyamatok is, amik feléledtek hamvaikból az elmúlt években.
Az üzletek gyakorlatilag nemcsak a személyes kereskedésben érdekeltek már, hanem sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az online vásárlás. Annak érdekében, hogy a webkereskedelem gyors és gördülékeny legyen több kiskereskedelmi lánc is elkezdett úgynevezett elosztóközponttá válni. Feltöltötték a készleteiket és az online befutott rendeléseket is maguk fogadják, dolgozzák fel és szállítják ki, ezzel kihagyva a folyamatból a központi raktárakat, vagy alvállalkozókat. A webkereskedelem így jelentősen felgyorsult és a vásárlók bizalmát is megerősítette a „sofa shopping” jelenségben.
Természetesen ez már nem csak a házhoz rendelésről szól. A vásárló kérheti a termékeket a munkahelyére, egy átvevő pontra, de akár magában az üzletben is átveheti. Az sincs kizárva, hogy a megvásárolt terméket az üzlet a kocsihoz viszi, miközben a vásárló ül a dugóban.
Ezek a szolgáltatások jelen voltak a pandémia előtt is, de a szerepüket jelentősen felerősítette a távolságtartás és a bezárás időszaka.
Akkor sem kell érintkezni senkivel, ha kimozdulunk a lakásból
A koronavírus-járvány egyik legfontosabb szabálya az volt, hogy minél kevesebbet érintkezzünk másokkal. Ezt fokozatosan megtanulta mindenki és az üzletek is ráálltak erre a felfogásra. A hagyományos ügyfélszolgálatok vagy a vásárlás kora kifelé megy a köztudatból. Minden a sebességről, a kényelemről és természetesen az érintésmentességről szól.
Nem a kiskereskedelem éve volt 2022, vezet a LidlErőteljesen orrba vágta 2022 a kiskereskedelmi szektort. Az élelmiszer-értékesítés a gödör alján pattogott, az összesített számokat pedig finoman szólva csak az üzemanyag-értékesítés támasztotta. A piaci folyamatok szövevényességét jelzi, hogy a KSH kiigazított és a nyers adatai között a szokásosnál is nagyobb az eltérés. |
Az önkiszolgáló kasszák Magyarországon is szinte már minden üzletben megjelennek, illetve a készpénz szerepe is fokozatosan visszaszorul. Egyre többen használják a bankkártyájukat, vagy a telefonjukat a fizetéshez. Sok étteremben vagy bárban nem kell megvárni a pincért az étlappal, az asztalra felragasztott QR-kóddal gyorsan hozzá lehet férni a kínálathoz és a rendeléseket az Egyesült Államokban már így le is lehet adni.
Az amerikai vásárlók között 2021-ben végzett felmérésből az derült ki, hogy
a fogyasztók 85 százaléka gyorsabbnak és kényelmesebbnek érzi az önkiszolgáló rendszereket, 60 százalékuk egyenesen jobban szereti ezt a formát, mint a hagyományos pénztáros vásárlást.
Az üzletek számára az önkiszolgáló és az automata folyamatok költségcsökkentők, hiszen kevesebb alkalmazottra van szükségük, ami kisebb bérterhet jelent.
A fizikai boltok nem halnak ki
Az online és érintkezésmentes vásárlás terjedésével gondolhatnánk, hogy már nem is lesz szükség fizikai értelemben vett üzletekre, hiszen a fogyasztók a telefonjukról gyorsan elintézhetik a bevásárlást, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez nincs így. A vásárlók igénye megmaradt arra, hogy kimozduljanak az otthonukból és emberek közé menjenek, még akkor is, ha csak a nagy bevásárlást intézik. Viszont igényt tartanak a pandémia alatt kidolgozott kényelmi megoldásokra is.
Az Egyesült Államokban a Burlington diszkont kiskereskedő azt közölte, hogy 2023-ban 87 új üzletet tervez nyitni, a Ross Stores pedig 92 új telephellyel bővülne. A TJ Maxx és a Marshalls láncok tulajdonosa, a TJX 104 új üzletet nyitott 2022-ben.
