A piaci várakozásokhoz mérten az adatközlés kellemetlen meglepetést okozott, még a piacon a legpesszimistább, az ING Bank által adott becslést is alulmúlta a szektor teljesítménye az év elején – így kommentálta Virovácz Péter a ma közzétett KSH-jelentést a januári kiskereskedelem alakulásáról. Az ING Bank közgazdásza kiemelte: havi teljesítményre lefordítva januárban 0,6 százalékkal esett vissza a forgalom decemberhez képest.

A vásárlóerő csökkenése tovább fékezi a fogyasztást (Fotó: Vémi Zoltán)

Felhívta a figyelmet, hogy ezzel továbbra is tart a trendszerű zsugorodás a kiskereskedelemben. 

A részleteket megfigyelve nagyjából hasonló a kép, mint az előző év végén. Az élelmiszer-kiskereskedelem naptárhatástól kiigazítva éves bázison közel 5 százalékos visszaesést mutatott. Érdemes azonban ehhez hozzátenni, hogy havi alapon bővülés mutatkozott a forgalom volumenében, az éves visszaesés a bázishatásnak tudható be. A nagy kép ugyanakkor változatlanul borús: az extrém inflációs környezetben – különös tekintettel az élelmiszerek éves bázisú áremelkedésére – a háztartások továbbra is jelentősen visszafogják az élelmiszerre fordított kiadásaikat. Ezért tapasztalhatunk az éves bázisú adatokban ilyen jelentős mértékű visszaesést

– értékelt.

Ahogy piaci áras lett az üzemanyag, eltűntek a pánikvásárlók

A vásárlóerő csökkenése tehát tovább fékezte a fogyasztást. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben is zsugorodás volt megfigyelhető mind havi, mind pedig éves összevetésben. Érdemben a ruházati, számítástechnikai és a használtcikk-üzletek forgalma nőtt az egy évvel korábbihoz képest, minden más területen érdemi visszaesés érzékelhető. Végezetül az üzemanyagtöltő állomások forgalma immár éves bázison is visszatükrözi az árstop elengedésének keresletre gyakorolt negatív hatását. Decemberhez képest újabb 5,3 százalékkal zuhant az értékesítés volumene, így éves összevetésben közel 10 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyott.

Mi magyarázza a rossz trendet a kiskereskedelemben?

A kiskereskedelmi statisztikák alapján elmondható, hogy továbbra is az üzemanyagárstop kivezetése okozta sokk a legmeghatározóbb egyedi folyamat a szektorban. Emellett az üzemanyag-forgalom nélkül számított kiskereskedelmi teljesítmény három hónapja stagnálást mutat. Virovácz Péter kiemelte: 

mindez egyáltalán nem nevezhető tragikusnak és nagyjából összhangban van azzal a képpel, amit a negyedik negyedéves fogyasztási statisztikák is mutattak. Fékeződés van, összeomlás még nincs.

„A háztartások alkalmazkodnak a magas árakhoz, méghozzá elsősorban a fogyasztás simításával, vagyis a megtakarításaik felélésével. Tekintettel arra, hogy februártól már az mérsékelt lassulására számítunk, ez továbbra is csökkenő vásárlőerőt jelent, a legfőbb kérdés az marad, hogy meddig hajlandók vagy képesek a háztartások a tartalékból fenntartani egy az előző években megszokott életszínvonalat” – tette fel hozzá. Ugyanakkor megjegyezte, hogy mivel a eddig meglepő ellenállást mutatott a sokkoknak, a háztartások sem tűnnek reménytelenül pesszimistának, így talán tovább hajlandók a tartalékok felélésére is. Ennek hatására a kiskereskedelem és a fogyasztás is a vártnál jobban vészelheti át a jelenlegi technikai recessziót.

A boltok árbevételén nem látszik a csökkenés, sőt

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint is kissé alulmúlta a várakozásokat a januári kiskereskedelmi volumenadat. Viszont arra is rámutatott, hogy az árbevétel a magas infláció miatt 22,2 százalékkal, 1333 milliárd forintra ugrott. Azt is jelezte, hogy 2022 egészében 5,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. 

A jelentős lassulását az a 13. havi a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozták. Az élelmiszerüzletek forgalma azonban stabilizálódni látszik a tavaly júliusi meredek visszaesést követően

– fogalmazott. Számításai szerint a forgalom 16,4 százalékkal bővült a 2020. áprilisi mélyponthoz képest és 2,3 százalékkal marad el a járvány előtti szinthez viszonyítva. De például a 2015-ös átlaghoz képest a kiskereskedelmi forgalom 29,2, 2010-hez viszonyítva pedig 42,1 százalékkal emelkedett. Azt prognosztizálta, hogy a következő hónapokban folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. A járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adta. Mégis az egész évet tekintve mérsékelt, 4 százalék körüli visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban.

20211202 KaposvárDecembertől elsejétől téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést rendeltek el, felvételünk a kaposvári Kapos Coop Zrt. üzletében készült. vásárlás illusztrációFotó: Lang Róbert lrSomogyi Hírlap 20211202 Kaposvár

Decembertől elsejétől téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést rendeltek el, felvételünk a kaposvári Kapos Coop Zrt. üzletében készült. 

vásárlás illusztráció
Fotó: Lang Róbert lr
Somogyi Hírlap
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Az év végén növekedhet ismét a kiskereskedelmi forgalom

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője úgy értékelt, hogy januárban a a várakozásoknak megfelelően gyengén indította az évet. Szerinte a mérséklődést a reálbérek éves alapú csökkenése okozta: 2022 decemberében a keresetek reálértéke a magas infláció miatt 5,1 százalékkal esett vissza. Fontos hangsúlyozni, hogy bár január a jelentős béremelések időszaka, ennek hatása a januári kiskereskedelmi adatokban még nem jelenik meg, hiszen a januári fizetést a munkavállalók csak februárban kapják kézhez, ekkortól növelheti érdemben a forgalmat. Az élelmiszerek költése kapcsán azt a tanulságot vonta le, hogy bár élelmiszerre mindenképpen kell költeni, 

a magas árak mellett esetleg kevesebbet vagy rosszabb minőségűt vásárolnak a háztartások. 

„A következő hónapokban éves alapon továbbra is a kiskereskedelmi forgalom csökkenése várható. Ezt a magas infláció mellett a tavalyi év első negyedévét jellemző kormányzati transzferek okozzák, amely miatt magas a bázis. A kiskereskedelmi forgalom ismételt növekedése az év végén lehetséges, hiszen bár a reálbérek akár már a harmadik negyedévben a pozitív tartományba kerülhetnek, az üzemanyagok iránti tavalyi roham akkor még magas bázist eredményez” – húzta alá.

Eljött az igazság pillanata a boltokról: tovább zuhan a forgalom, a vásárlók ítéletet mondtak az áremelésekről

Árcsökkentés: hiába árazták le több száz terméküket a kiskereskedelmi láncok, köztük a Lidl és az Aldi is, a volumen már második hónapja vaskos mínuszt mutat.