Februárban várhatóan tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom trendszerű zsugorodása – ezt az egybehangzó véleményt közölték az elemzők a Világgazdasággal, amikor a csütörtökön esedékes friss kiskereskedelmi forgalmi adatról kérdeztük őket.
Fotó: Getty Images
A havi kiskereskedelmi forgalmi adat most már hosszabb ideje nagy érdeklődésnek örvend, mivel az élelmiszerárak elszállására reagálva a vásárlók masszívan csökkentették a kosaraik volumenét. A forgalom visszaesése pedig érzékenyen érinti mind a kereskedői, mind pedig a gyártói oldalt. Erre válaszul úgy reagált az ágazat, hogy először célzottan, majd egyre szélesebb körben jelentős, 10-30 százalékos árcsökkentést hajtott végre a termékeknél. Ez a folyamat január óta tart, így a holnap nyilvánosságra kerülő havi KSH-statisztika azért is fontos, mert ebből kiolvasható, milyen hatása van az árak mérséklésének a fogyasztókra.
Virovácz Péter, az ING közgazdásza
Az elemző ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az árcsökkenések inkább márciusra voltak jellemzők, februárban még bőven 25 százalék felett ragadt az általános drágulás mértéke, és az élelmiszerek inflációja is általánosságban 40 százalék körül volt. Vagyis aligha számíthatunk számottevő növekedésre az élelmiszerüzletek forgalmában.
A háztartások vásárlóereje továbbra is negatív spirálban van, szűkül a vásárlóerő, és ez majd meglátszódik a kiskereskedelmi forgalmi adatokon is. Várakozásom szerint legalább 8 százalékos éves bázisú csökkenést látunk majd, de havi alapon is jelentős, akár 2 százalékot is meghaladó visszaesést regisztrálhatott a KSH. Az ilyen nagy mértékű éves bázisú visszaesés mögött az is meghúzódik, hogy tavaly februárban került sor például a fegyverpénzek kifizetésére, ami jócskán megdobta a keresletet és a kiskereskedelmi forgalmat
– értékelt. Virovácz arra is rámutatott, hogy ennél is nagyobb lehetett a visszaesés a nem élelmiszer-jellegű üzletek teljesítményében. A lakosság a csökkenő vásárlóerő hatására egyre inkább megfontolja, hogy mire és mennyit költ. Ebből a szempontból pedig elsősorban – a szolgáltatások bizonyos köre után – a tartós fogyasztási cikkek vásárlásán kezd el spórolni. Pláne úgy, hogy az elmúlt hónapokban még jellemzőbb lehetett, hogy a háztartások a korábban félretett pénzükből, megtakarításaikból is fogyasztottak, és így próbálták meg a drágulás ellenére megtartani a korábban megszokott életszínvonalat. Ám ez a lendület is alábbhagyhatott, mivel sok esetben a kritikus szinteket közelíthetik a megtakarítások.
Ilyen helyzetben nem marad más, mint a fogyasztás tényleges visszafogása.
Szerinte az is nagy kérdés, hogy mi történhetett a benzinkutak forgalmával. A februári üzemanyagár-csökkenés hozhatott némi pozitív változást ezen a területen, de inkább azzal számol, hogy itt is csökkent a kereslet a spórolás miatt.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője
Ő is azt mondta lapunknak, hogy elsősorban bázishatások miatt tovább mélyülhetett a kiskereskedelmi forgalom csökkenése. Havi alapon nagyobb visszaesésre azonban már nem számít,
összességében februárban 5,8 százalékos csökkenést tart valószínűnek.
A bázishatással egyébként arra célzott, hogy tavaly februárban és márciusban az akkor kifizetett lakossági transzferek hatására jelentősen élénkült a kiskereskedelmi forgalom. Ez tehát tovább emelkedő bázist eredményezett, ami döntően a nem élelmiszer üzleteket érintette kedvezően. Szerinte mindennek a hatása különösen a márciusi adatokban lesz majd látványos, mert egy éve a hazai kiskereskedelmi forgalom megugrásához hozzájárult az üzemanyagtöltő állomások kiemelkedő forgalma is, annak betudhatóan, hogy a külföldiek, illetve a saját telephellyel rendelkező fuvarozók is kihasználhatták a hazai kedvezményes, 480 forintos üzemanyagot. Mindez pedig az idén márciusban akár két számjegyű csökkenéshez is vezethet.
Visszatérve februárra, Suppan Gergely is osztja azt a véleményt, hogy a februárban elkezdődött árcsökkentéseknek még nem lehetett számottevő hatásuk, mivel a lépés még csak a termékek szűk körét érintette, ami márciusban szélesedett ki. Szerinte ennek a folyamatnak majd áprilisban, különösen a húsvéti ünnepek miatt is lehet érzékelhető eredménye.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Szerinte a februári kiskereskedelemben a januárinál nagyobb visszaesés várható. Az idei első hónapban a forgalom volumene 4,5 százalékkal csökkent éves alapon, amiben az élelmiszerüzletek forgalmának 4,8 százalékos mérséklődése játszotta a legnagyobb szerepet. Tekintettel a bázisidőszaki magas értékre,
februárban a januárinál nagyobb, akár a 6-7 százalékot elérő vagy azt meghaladó visszaesés is bekövetkezhetett.
Ő is hangsúlyozta, hogy a tavaly februári adat kifejezetten erős volt: 2022-ben a januári 3,7 százalékos növekedést 9,9 százalékos bővülés követte a kormányzati transzferek (13. havi szja-visszatérítés) eredményeként. Ennél még erősebb növekedés volt márciusban (16,7 százalék) és áprilisban (15,5 százalék), de májusban is (10,9 százalék). A 13. havi nyugdíj idén februárban is jelen volt, tehát ennek hiánya nem járult hozzá a nagyobb visszaeséshez. A tavalyival szemben idén azonban nem volt ez pedig csökkenti a volumenindexet. Emellett a reálkeresetek csökkenése is a forgalom mérséklődésének irányába hat – itt januári adatunk van, ez 7,6 százalékos csökkenést mutat.
Szintén kitért rá, hogy a bolti árcsökkentéseknek számottevő hatásuk februárban még nem lehetett, hiszen az csak az időszak vége felé kezdődött el, és nagyobb mértékűvé márciusban vált.
Azt még nem tudjuk, hogy márciusban ez mennyire volt széles körű, hogyan befolyásolta az inflációt, illetve hogy mennyire volt tartós. Februárban az a januári 25,7 százalék után 25,4 százalékra lassult, azaz érdemi mérséklődés még nem látszott. Az élelmiszerek drágulása a januári 44 százalék után 43,3 százalékot tett ki, miközben a havi alapú áremelkedési ütem 1,7 százalék volt. Az élelmiszerek közül havi alapon árcsökkenés csak a sertészsiradéknál (0,5 százalék), a baromfihúsnál (0,5 százalék), a sertéshúsnál (0,6 százalék) és a margarinnál (2,2 százalék) történt. A vaj és a sajtok ármérséklődése tehát a februári inflációs adatokban még nem jelent meg, minimális árcsökkenés csak az élelmiszerkosár csekély részében történt, így ez majd csak a későbbi hónapok kiskereskedelmi adatait befolyásolhatja. Ekkor azonban már lehet hatása, hiszen a vásárlók nem tudják, hogy egy árcsökkenés tartós vagy átmeneti, ezért spájzolnak az adott termékből
– fejtette ki.
Hogyan alakulhat a boltok forgalma a jövőben?
Az elemzők ennek kapcsán több szempontra is felhívták a figyelmet. Egyrészt a márciusi és az áprilisi adat a már említett magas bázis miatt még gyenge lesz. Az infláció mérséklődésével viszont ismét pozitívba fordulhat a kiskereskedelem volumenindexe az év második felében. Kedvezőbb számok júniustól jöhetnek. Arra, hogy mikor tér vissza a volumenindex a pozitív tartományba, nehéz válaszolni, mert 2022 második felében a forgalmat már csak az üzemanyagok ársapkája húzta felfelé, nem pedig a makrogazdasági folyamatokkal magyarázható élelmiszer- vagy iparcikkvásárlás. Az idei második fél évben mindenesetre a volumen már egyértelműen mutathat pozitív trendeket, különösen, ha az infláció a várakozásoknak megfelelően érdemben lassul.
A bolti árak csökkenése kapcsán először azt kell látni, hogy ez mennyire lesz tartós vagy széles körű.
Kétségkívül több terméknél (a vaj például ilyen) tartós az ármérséklődés, de korai lenne még eldönteni, hogy a többi akció tartós vagy átmeneti árcsökkenés-e. Regős Gábor ehhez hozzátette, hogy az árak tartós mérséklődésében segíteni tudna egy stabilan erős, akár a mostaninál is erősebb forintárfolyam, illetve az energiaárak további csökkenése. Az is biztos, hogy az árcsökkenés kiszélesedésére igény volna, hiszen a kenyér vagy a pékáruk ára jócskán emelkedett, és itt általános árcsökkenés az olcsó ukrán gabona beérkezésével sem figyelhető meg.
Suppan Gergely azt mondta, hogy a márciusi visszaesés lehet a mélypont, azonban a gyengülő bázisok, valamint az év második felében már várhatóan növekedő reálbérek hatására elkezdődhet a kiskereskedelmi forgalom élénkülése. Az év nagy részében a tavalyi erős bázis miatt azonban mégis visszaesést mutathat, növekedés csak az utolsó néhány hónapban jöhet. Virovácz Péter is arról beszélt, hogy a következő hónapokban várhatóan fennmarad még a fogyasztás csökkenése és így a kiskereskedelmi forgalom zsugorodása. Ebben tartósabb változás majd az év második felében, de inkább az utolsó negyedévben következhet. A legnagyobb kérdés azonban az lesz, hogy vajon miként reagál majd a lakosság:
- a rendelkezésre álló jövedelem bővülésének hatására újból elkezdenek fogyasztani,
- vagy inkább feltöltik a korábban leapasztott tartalékokat.
Ha ez utóbbi lesz a meghatározó folyamat, aligha látunk majd érdemi felpattanást a fogyasztásban 2023-ban.
Végül a vajháború hozta el a fordulatot, amely megállíthatta a drágulást MagyarországonTetőzhetett az infláció Magyarországon, februárban ugyanis az előző havi 25,7 százalékos után, ha minimálisan is, de mérséklődhetett a fogyasztói árak emelkedésének üteme. A 25,4 százalékos drágulás így is erős, de legalább megkezdődött a fordulat, amire nagyon régóta vártunk. |
