Hosszú hónapok után végre túljuthatott a csúcspontján az Magyarországon, a januári 25,7 százalék után februárban, ha nem is látványosan, de pár tizedponttal mérséklődhetett a fogyasztói árak emelkedésének dinamikája.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint februárban éves bázison 25,4, míg havi alapon 0,8 százalékos lehetett a drágulás mértéke. Mindez azt is jelenti, hogy 2021 júliusa, azaz másfél év után először nem nőtt tovább az éves bázisú áremelkedés hazánkban. Hogy pontosan mekkora volt az infláció februárban, azt szerdán megtudjuk, ekkor teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb adatokat.
A hónap, amikor kitört a vajháború
Drasztikus változásra azért nem kell gondolni, csupán néhány tized százalékkal jöhet lejjebb a mutató a januári csúcspontról – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint havi alapon továbbra az árstabilitás eléréséhez szükségesnél magasabb maradhatott az általános drágulás mértéke. Az élelmiszerek esetén bár már egy-egy árukategóriánál jelentős árcsökkenésnek lehettünk szemtanúi február folyamán, az egész termékkört tekintve a havi inflációs mutató pozitív maradhatott.
Emlékezetes, február első hetében jelentette be az Aldi, hogy 20 százalékkal csökkenti a vaj árát, ugyanígy tett a Lidl, a Penny és a CBA. Azóta pedig már a sajtok esetén is hasonló döntést hoztak a nagy áruházláncok, ami arra utal, hogy nem egyedi jelenségről van szó.
Virovácz Péter szerint a drágulás üteme lassult, így éves összevetésben is alacsonyabb inflációs mutatót láthatunk ebben a termékkörben.
A benzin ára csökkent, a forint erősödött
A másik fontos tétel, ami szintén fékezhette a hónap folyamán az általános árszínvonal emelkedését, az üzemanyagárak alakulása, illetve a forint februárban látott erősödése. Ez utóbbi az importált infláción keresztül gyűrűzhetett be, és főként az importált élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árában jelenhetett meg.
Az üzemanyagárak havi szinten átlagosan 6-6,5 százalékkal kerültek lejjebb, ami mintegy fél százalékponttal mérsékelhette az inflációt
– mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint az inflációs fordulat elsősorban bázishatásoknak tulajdonítható, bár az egyes élelmiszerek árainak csökkenése is megjelenhetett a mutatóban. Ám úgy vélte, ez csak arra lehetett elég, hogy a havi drágulási üteme lassuljon. A szolgáltatások áremelkedése azonban – hasonlóan a januárihoz – okozhatnak még kellemetlen meglepetést, ezért itt nem igazán várható az infláció mérséklődése – jegyezte meg.
Az infláció szerkezete lesz a kérdés, nem dőlhet hátra az MNB
Virovácz Péter szerint a szolgáltatások esetén folytatódó erős drágulás ellensúlyozza a kedvező hatásokat, így az ING Bank által várt havi infláció kétharmada is ebből a forrásból táplálkozhat.
A szakember hozzátette, az infláció szerkezete adhat okot az aggodalomra.
Miközben a gyakran változó árú tételek fékezik az áremelkedések dinamikáját, a mélyben meghúzódó strukturális inflációs folyamatok erősek maradhatnak. Ezért azzal számol a szakember, hogy a maginfláció tovább emelkedhetett február folyamán. „Ebből fakadóan aligha dőlhet hátra a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, mondván, hogy most már minden sínen van. A jegybank ugyanis – meglátásunk szerint – most elsősorban ezekre a strukturális folyamatokra, a maginfláció alakulására fókuszál” – utalt arra az ING Bank elemzője, hogy a legutóbbi ülésén a monetáris tanács nem nyúlt a kamatokhoz, sőt, Virág Barnabás alelnök hangsúlyozta, hogy az alapkamat megváltoztatása nincs napirenden.
Hosszú platózás jön a következő hónapokban
A következő hónapokban még extrém magas szinten ragad a pénzromlási ütem, egy hosszú platózást követően a második fél év elején láthatunk először 20 százalék alatti éves indexet – mondta a Világgazdaságnak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A második fél év viszont már intenzívebb dezinflációt hozhat: a globális inflációs nyomás enyhülése, a stabilabb forint árfolyam, a belső kereslet mérséklődésének inflációt visszafogó hatása a magas bázissal egyetemben
év végére 10 százalék alá tolja a pénzromlási ütemet.
Éves átlagban azonban így is 17,5–19,5 százalék közötti átlagos árszínvonal-emelkedéssel kalkulál az elemző.
