A nyers adat szerint 7, a naptárhatástól megtisztítva pedig 7,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az idén augusztusban az előző év azonos időszakához képes – ez derült ki a KSH legfrissebb adataiból.
Ebben sok meglepetés nincs, és érdemi előrelépés sem látszik júliushoz képest. Akkor a nyers adat szerint 7,7, a naptárhatástól megtisztítva 7,6 százalékos visszaesés állt be. Ami viszont továbbra is aggasztó, hogy havi bázison sem látszik kilábalás, ezúttal
0,5 százalékos mínuszt mértek júliusról augusztusra,
miközben ugyanez júniusról júliusra mindössze 0,2 százalék volt. Sőt, júniusban még 0,7 százalékos bővülést mértek májushoz képest. Vagyis ebben egyértelműen megfigyelhető egy romló tendencia. Ha az év eddig eltelt részét tekintjük, akkor az állapítható meg, hogy 2023. január–augusztusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,6 százalékkal zuhant éves bázison.
Hogy miből állt ez össze, azt a KSH részletezi:
- az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,
- a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,2,
- az üzemanyag-kiskereskedelemben 18,1
százalékkal lett kisebb az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Érdemes külön jelezni, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,4 százalékkal mérséklődött. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,2 százalékos csökkenést mutat. Egy kivétel látszik, ez pedig a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek kategóriája, amely 4,8 százalékos növekedést produkált.
A használtcikk-üzletekben 1, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 6, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 15 százalékos esést rögzítettek. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene lényegében nem változott.
Persze, miután az továbbra is markáns, a magyarok a csökkenő volumen mellett is tetemes összeget hagytak ott a boltokban. Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1594 milliárd forintot ért el. Ennek 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
