Nyugtalanító a helyzet a boltokban: nem vásárolnak eleget a magyarok, de legalább összeomlás sincs

Az idén júliusban a nyers adat szerint 7,7, a naptárhatástól megtisztítva 7,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakihoz képest – közölte szerdán reggel a KSH.

Ugyanez egy hónappal korábban, 

• júniusban a nyers adat szerint 7,8, a naptárhatástól megtisztítva 8,3,
• májusban 12,7, illetve 12,3,
• áprilisban 13,6, és 12,6,
• márciusban 12,6, illetve 13,1, 
• februárban egyaránt 10,1,
• januárban 3,9, illetve 4,5,
• tavaly decemberben pedig 4,8 és 3,9

százalékos mínuszt mutatott. A historikus adatok alátámasztják, hogy a kiskereskedelmi forgalom csökkenésének üteme kedvező pályára állt, a trend pedig júliusban is kitartott. Már csak az a kérdés, milyen folyamatok húzódnak meg a háttérben.

Miért kedvezőbb a helyzet a boltokban, és mi ad okot aggodalomra?

A kiskereskedelmi forgalom alakulását alapvetően két folyamat befolyásolja most. A legfontosabb szerepe a bázishatásnak van: tavaly a tavaszi hónapokban a kormányzati transzferek extrém magas fogyasztáshoz vezettek, és csak fokozatosan csengenek le. Mindenesetre az egyértelműen látszik, hogy a bázishatás kifutása dominál, és ez a tényező már nem érvényesül drasztikusan a fogyasztás mérésében. Ugyancsak hasonlóan markáns bázishatás az üzemanyag-forgalom korábbi alakulása. A tavaly decemberben kivezetett hatósági áras benzin és dízel extrém keresletet generált. A 480-as literenkénti ár eltűnése és a mostani 650 forint környéki árazás már helyrerázta az üzemanyag-vásárlást. Ez az effektus szintén fokozatosan tűnik majd el az adatsorból, de pillanatnyilag még masszívan érezteti a hatását. 

Szintén fontos tényező a kormányzati árfigyelő rendszer. A Gazdasági Versenyhivatal 2023. július 1-jén indította el az online árfigyelőt. Augusztus közepéig a 62 termékkategóriából 54 termékkategóriában átlagosan 6,7 százalékkal csökkentek az átlagárak. Ennek több mint 0,5 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve mintegy 1,8 százalékpontos élelmiszer-inflációt csökkentő hatása lehetett a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy havi bázison, 

Ez nem örömteli, pláne, hogy júniusban még 0,7 százalékos bővülést mértek májushoz képest.

Mi történt a boltokban 2023 júliusában?

A részletek összességében szomorú képet festenek. 

• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,1 százalékkal lett kisebb. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 3,8 százalékkal mérséklődött. 
• A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,5 százalékkal esett be. Az eladások volumene viszont a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben már 2,8 százalékos növekedést produkált. Ez a kivételes, hiszen a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,7, a használtcikk-üzletekben 6,1, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 6,2, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben pedig már 16 százalékos mínusz állt be. 
• Ugyanakkor jó hír, hogy az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,4 százalékkal nőtt. 
• Az viszont nem meglepetés, hogy az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 20,5 százalékkal maradt el az előző év azonos havitól. 
• A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai is csökkentek mintegy 5,4 százalékkal.

Mi történt a boltokban 2023 januárja és júliusa között?

Az idén január–júliusban az előző év azonos időszakához képest, a naptárhatástól megtisztítva, a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,9 százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,7 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.

Mennyi pénzt hagytak a magyarok júliusban a boltokban?

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 

Ugyanez júniusban 1560, májusban pedig 1514 milliárd forint volt. Korábbi statisztika is rendelkezésre áll erről: áprilisban 1479, márciusban 1511, februárban 1310, januárban 1333 milliárdnál állt meg a bolti kasszáknál otthagyott pénz.

A nyár közepén az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Hogyan alakulhat a boltok forgalma a jövőben?

Elemzők szerint az fékeződésével és a szeptembertől várhatóan újra emelkedő vásárlóerővel párhuzamosan megindulhat a lassú, trendszerű fordulat a kiskereskedelemben. Ez már aligha tudja a 2023-as év egészét megmenteni, azaz egyértelműen visszaesésre lehet számítani az egész éves teljesítményt tekintve. Az élelmiszer-forgalom volumene viszont már szeptemberben meghaladhatja az egy évvel korábbit. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést. A közelmúltban bejelentett, az élelmiszerek egyre szélesebb körére vonatkozó árcsökkentések és a kiskereskedelmi akciók is hozzájárulhatnak a forgalom élénküléséhez és a vásárlók visszacsábításához.