Csalódást okozott a piacgazdaság
Sovány vigasz, hogy az általában pesszimistának tartott magyarok sok tekintetben derűlátóbbak, mint cseh, lengyel vagy orosz sorstársaik. Magyarországon "mindössze" a megkérdezettek 51 százaléka látta úgy, hogy 1999-ben rosszabb volt a gazdasági helyzet, mint egy évvel korábban. Ez azonban 7 százalékpontos növekedést jelzett az előző évhez képest. A háztartások csaknem 30 százaléka nyilatkozott arról, hogy nem tud kijönni a családi kasszába befolyó pénzből. A társadalom legelkeseredettebb ötöde-negyede úgy érzi, a személyes körülményeiken sohasem fog érződni a gazdasági fejlődés hatása. A régióban ez a fajta rezignáció különösen az idősek, az alacsony iskolázottságúak és a csekély jövedelműek körében tapasztalható.
Az emberek többsége Magyarországon sem elégedett a reformfolyamattal, az 1998-as hangulatjavulás átmenetinek bizonyult. Tavaly a válaszadók 75 százaléka mondta magát elégedetlennek. Sokan úgy ítélik meg, az eddigi gyors változások helyett lassabb átmenetre lenne szükség.
Nem sikerült mindenkinek megbarátkoznia a piacgazdasággal sem. A magyarok szerint még mindig leginkább (48 százalékban) a személyes kapcsolatok befolyásolják az egyének jövedelmének szintjét, igaz, már a teljesítménynek is fontos szerepet tulajdonítanak (37 százalék). Nem elhanyagolható tényező azonban, hogy az illető milyen mértékben hajlandó illegális tevékenységekben közreműködni (15 százalék).
Az átmenet mindennapjait megélők nem érzik a bőrükön a gyors ütemű gazdasági növekedést, és kevéssé figyelnek a biztató előrejelzésekre -- pedig a felmérést végző intézet szerint is jók a rendszerváltó országok kilátásai (VG, 2000. október 4.). A kölni kutatók a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérés szociológiai vetületeit is górcső alá vevő felméréseiket 1993-ban kezdték meg Lengyelországban. A mintegy 1000 fős reprezentatív mintán évente végzett adatgyűjtésüket hozzávetőleg 100 vállalat megkérdezésével is kiegészítik. Ettől csak Oroszországban tértek el annyiban, hogy a mintát 2500 fősre bővítették.
Az 1998 nyári választások óta a magyar lakosság hangulatgörbéje erős hullámzást ír le a Medián közvélemény-kutató cég méréseiben. A kormány megalakulásától fokozatosan csökkent az optimizmus, a júniusi 52 százalék után az év végén már csak 40, 1999 decemberében csupán 27 százalék gondolta úgy, hogy "jó irányba mennek a dolgok az országban". Az idén a lakosság túlnyomó része -- 60 százalék körüli hányada -- határozottan pesszimistán ítéli meg a kilátásokat.
A rendszerváltó államok polgárai nem tudnak bízni a jövőben Magyarországon tavaly a lakosság fele gondolta úgy, hogy "pillanatnyilag" fontosabb az erős kezű kormányzás, a rend, mint a demokrácia és a szabadság -- derül ki a kölni egyetem szociogazdasági intézetének hangulatjelentéséből. Hiába a látványos gazdasági eredmények, még a szerkezetátalakításban élen járó országok lakosai között is sok a borúlátó. A Medián legfrissebb kutatása azt mutatta ki, hogy a válaszadók 60 százaléka szerint az országban "rossz irányba mennek a dolgok". VG-összefoglaló-->
