Hiány, vegytiszta alapon

Mind a Műegyetemen, mind Veszprémben azzal magyarázzák a vegyészmérnöki, a vegyész-, valamint a kémiatanár-képzés anyagi nehézségeit, hogy a "vegyi szakok" a képzési normatívák besorolásakor a természettudományi szakokkal közös kategóriába kerültek. Sebestyén Attila, a Veszprémi Egyetem (VE) oktatási rektorhelyettese a Világgazdaságnak azt mondta: a kategória képzési normatívája tavaly még meghaladta a 650 ezer forintot, az idén azonban az összeg 480 ezer forint hallgatónként -- évente. A VE -- a többi egyetemhez hasonlóan -- arra kényszerül, hogy saját vállalkozásaiból, kutatási bevételeiből, valamint a költségtérítéses oktatásból befolyt pénzből egészítse ki a képzéshez szükséges anyag- és eszközigényeket. A rektorhelyettes külön sajnálatosnak tartja, hogy a pedagóguspálya "elértéktelenedése" miatt az idén -- a lehetséges 24 helyet -- már csak 11-en tanulnak kémiatanári szakon.

Kis Papp László arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi képzési normatívából nem lehet fejleszteni az egyetemek laborkörülményeit, és a karoknak arra sincs lehetőségük, hogy megfelelő mértékben pótolják a képzéshez elengedhetetlenül szükséges -- részben importból származó -- vegyszereket, különös tekintettel arra, hogy legtöbbjük ára tíz százalékkal emelkedett az utóbbi időben. A professzor úgy véli: hallgatónként 45-50 ezer forintos azonnali normatívakiegészítésre volna szükség. Kis Papp László megemlíti azt is, hogy csak a Műegyetemen a kar oktatóinak 30 százaléka távozott az utóbbi tíz évben, így félő, amennyiben -- a kormány tervei szerint -- a jövőben a 18--25 éves korosztály 50 százaléka egyetemre vagy főiskolára járna, nem lesz elegendő oktató. Igaz -- utalt rá --, ez ügyben megoldást jelenthet a folyamatban lévő oktatói bérrendezés.

Lapunk úgy tudja, az oktatási tárcánál felmerült a pótelőirányzat -- 2001-es évi kompenzáció -- lehetősége is, másrészről ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy finanszírozási problémákhoz vezetne a vegyészek pótlólagos támogatása. Ahhoz ugyanis a normatív finanszírozás egészének rendjét kellene módosítani, pozitív megkülönböztetésre pedig nincs lehetősége a minisztériumnak.

Nincs pénz kémcsőre az egyetemeken A képzési normatívák csökkenése miatt veszélybe kerülhet a vegyészmérnökképzés (2000 fő) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen -- állítja Kis Papp László, az egyetem professzora, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Hasonló, finanszírozási problémákkal küzd a Veszprémi Egyetem is, ahol az egyetemnek kell kigazdálkodnia a szükséges pluszforrásokat. F. Tóth Benedek-->