Megkezdődött a választási "előkampány"

A bal- és a jobboldali ellenzék összehangolt támadásával magyarázta a sajtóban az FKGP körüli botránysorozatot Bánk Attila frakcióvezető. Az elmúlt másfél hétben lényegében csupán ennyi hivatalos magyarázat érkezett a pártot súlyosan érintő történésekre. Az tény, hogy a vesztegetéssel gyanúsított Székely Zoltánt az FKGP parlamenti frakciója "rekordsebességgel" kizárta, ám a továbbra is élő ügyek kezelésére a jelek szerint nincs érdemi forgatókönyve a párt vezetésének. Noha információink szerint az elmúlt héten felmerült, hogy az elnökség vagy a frakció rendkívüli ülésen egyeztesse a teendőket, erre egyelőre nem került sor.



A képviselőcsoportnak mindaddig nincsen konkrét feladata, amíg nincs szó bizonyítható jogsértésekről -- állította lapunknak a frakció egyik tisztségviselője. Ahogyan a sajtóban, úgy az FKGP-frakcióban is folynak találgatások arról, Székely Zoltánon kívül kerülhet-e valaki más is a hatóságok látókörébe. Egy politikus azt mondta: az egymás után napvilágra került ügyek "a választási előkampány szelét" is jelezhetik, de szerinte megengedhető, hogy törvényes eszközökkel leplezzék le azokat, akik törvénytelenségeket követnek el. "Ennek azonban az az ára, hogy a választók hajlamosak az általánosításra, így a botrányok nem egyes politikusokra és pártokra, hanem összességében a politikára hullanak vissza" -- fogalmazott.



Az FKGP koalíciós partnerei igyekeznek nem kommentálni a kisgazdapárt ügyeit. A Székely Zoltánt korábban is bíráló MDF-es Font Sándor ugyan most is megszólalt, ám pártja hivatalos nyilatkozatokat -- főként más ügyekben -- nem tesz. Hasonlóképpen cselekszik a Fidesz is, amelynek egyik vezetője problémának nevezte a botrányokat, de azt szerencsének, hogy azok most és nem a választások előtt robbantak ki. "Székely Zoltán bukása után minden politikus láthatja, mivel jár az, ha valaki lesre fut" -- vonta le a következtetést. A Fideszben egyébként úgy tartják, az FKGP-t esetleg az ügyek miatt elhagyó szavazók nem távolodnak el a jobboldaltól, s komoly veszélyt a koalíció számára csak az okozna, ha a kisgazdapárt támogatottsága a parlamenti küszöb alá csökkenne.



Az elmúlt időszakban a legintenzívebb támadás a MIÉP részéről érte a kisgazdákat. Csurka István pártelnök a hét végén azt hangoztatta, hogy a Fidesznek el kell határolódnia az FKGP-től, különben vele együtt fog szétesni. Hozzátette: Székely Zoltán nem magányos harcos, hanem egy zsákmányszerző maffia tagja. Győri Béla, a párt szóvivője tegnap már ennél jóval visszafogottabban fogalmazott, mondván, a MIÉP "aggodalommal figyeli a koalíció körüli feszültséget, mert nem érdekelt abban, hogy kormányválság alakuljon ki".



Az MSZP és az SZDSZ is csak az FKGP-frakcióból eltávolított képviselő "bukásához" fűzött kommentárt. Ezek a pártok főként a közpénzek "ismerősi körbe való" eltüntetését tették szóvá. Kovács László szocialista pártelnök legutóbb -- a miniszterelnök felelősségét firtatva -- azt mondta: a "közpénzek lenyúlása már intézményesnek tekinthető", s ezért Orbán Viktor alkalmatlan posztja betöltésére. Egy kormánypárti politikus ugyanakkor megemlítette, Székely Zoltán ügyén túlmenően etikailag kifogásolható átutalások ugyan történhettek egyes kisgazda vezetésű minisztériumok részéről, ám ezek minden bizonnyal nem vonnak maguk után büntetőjogi konzekvenciákat.

Nincs FKGP-forgatókönyv a botrányos ügyek kezelésére Az FKGP vezetése egyelőre nem találja annak a módját, hogyan kezelje a pártot érintő botránysorozatot. A párt testületei Székely Zoltán október 13-ai kizárása óta -- amikor együtt ülésezett a frakció és az országos vezetés -- nem tartottak hivatalos megbeszéléseket, noha az Agrárinnovációs Kht. átutalási ügyei azóta robbantak ki. MUNKATÁRSAINKTÓL-->