BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Társak a versenyben

Budapesten akadnak jó példák arra, hogy nem csak hivalkodó, csupa márvány bankközpontok épülnek, hanem olyanok is, amelyek működéséhez patinás, szép épületet varázsoltak újjá. Ez utóbbiak közé sorolható most már a Raiffeisen Bank központja, ahol az ügyféltérben és a tárgyalókban 95 kortárs magyar képzőművészeti alkotás teszi otthonossá a műgonddal megtervezett, barátságos belső tereket.

Az új bankközpont helyén eredetileg két épület állt: a Duna-partra néző, 1861--62-ben épült, a másik, az Akadémiai utcai 1862--63-ban. Az épületek a legutóbbi időben nem minősültek műemléknek, de mert a Duna-part a világörökség része, így városképi védelmet élveztek. Az Akadémia utcai, műemléki szempontból nem olyan értékes épület erősen megrongálódott, ezért azt le kellett bontani, a másik szárny viszont helyreállítható volt -- így született meg a bankszékház, amely szép példáját nyújtja a régi és az új harmonikus együttélésének.



Az 1998-ban indított építkezést gondos tervezés és belsőépítészeti munka előzte meg, a tervező a Finta Stúdiótól Guczoghy György, a belsőépítész Szekér Ferenc volt. Mint Guczoghy György elmondta: igyekeztek olyan épületegyüttest tervezni, amelyen látszik, hogy ma épült, de "visszaköszön a szomszédoknak", azaz harmonikusan illeszkedik a környezetbe. Fontos szempont volt, hogy a székház ne legyen hivalkodó. Olyan környezetet akartak teremteni, ahol a munkatársak és az ügyfelek meleg, barátságos terekbe léphetnek, otthon érezhetik magukat.



Ezt az otthonosságérzetet jelentősen növeli, hogy a bank 95 képzőművészeti alkotást vásárolt meg és helyezett el az új központban. Gondáné Fischer Zsófia marketingkommunikációs főosztályvezető lapunk kérdésére elmondta: több tíz millió (de százmillió forint alatti) összegért vásárolták ezt a komoly gyűjteményt, amelyben neves alkotók és fiatalok alkotásait egyaránt megtalálhatjuk.



Az új központban látható 95 alkotás háromtucatnyi kortárs képzőművész munkája, amit közvetlenül a művésztől vásároltak meg Jerger Krisztina, a Műcsarnok főigazgató-helyettese és Hajdu István, a Balkon kortárs művészeti folyóirat főszerkesztője segítségével. Jerger Krisztina elmondása szerint igyekeztek a bankban úgy elrendezni a kiválasztott képeket, hogy egy-egy teret egy-egy képzőművész alkotásai díszítsenek -. a vezérigazgató szobájában például Bak Imre képei függenek a falon; a bútorok amúgy egyszerűek, itt nincs bőrgarnitúra, van viszont nagy Bak Imre-festmény...



Találkozhatunk a tárgyalókban és más terekben például Birkás Ákos, Bukta Imre, Hencze Tamás, Klimó Károly, Lengyel András, Maurer Dóra, Nádler István, Radák Eszter, Roskó Gábor, Swierkiewicz Róbert munkáival, Haraszty István kifejezetten erre a felkérésre, ebbe a térbe készített, szellemes mobil szobrával. A bank szeretné katalógusban is megörökíteni és közzétenni ezt az értékes gyűjteményt, amelyet a tervek szerint tovább akarnak bővíteni.


Közérzetjavító képzőművészet Budapesten akadnak jó példák arra, hogy nem csak hivalkodó, csupa márvány bankközpontok épülnek, hanem olyanok is, amelyek működéséhez patinás, szép épületet varázsoltak újjá. Ez utóbbiak közé sorolható most már a Raiffeisen Bank központja, ahol az ügyféltérben és a tárgyalókban 95 kortárs magyar képzőművészeti alkotás teszi otthonossá a műgonddal megtervezett, barátságos belső tereket. Eszéki Erzsébet-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.