Viták kereszttüzében a műkincsek

A megélénkült hazai műkincspiacon komoly előrelépést jelentett, amikor a Mű-Terem Galéria úgy indult el 1998 októberében, hogy kiadta az első aukciójuk katalógusát, mert ez volt az első ilyen kiadvány Magyarországon. Az igényes szakmai katalógus ma már valamennyi nagy aukciós ház gyakorlatára jellemző. Éppen a jelentősen megnövekedett piac és az ezzel együtt járó bizonytalan eredetű képek fölbukkanása miatt is szükséges az ilyen kidvány, amelyben megtalálhatók az aukcióra bocsátott műtárgyak alapos művészettörténeti leírásai és fotói.



Csakhogy az olyan galéria, amely szakmailag is színvonalas katalógus kiadására törekszik, anyagilag megihatja ennek a levét. Az 1999-es új szerzői jogi törvény tisztázatlan pontjai miatt ugyanis viták folynak a műkereskedők, aukciós házak és a Hungart Egyesület között. Az egyik vitatott kérdés, hogy a szerzői jogról szóló jogszabály szerint az aukciós házaknak, galériáknak 5 százalék jogdíjat kell fizetniük az eladott képek után a Hungart Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesületének.



A kereskedők viszont vitatják e magas jutalék jogosságát. Az aukciós házak és galériák vezetői ezért folyamatosan tárgyalnak a Hungart vezetőivel, mert a magas százalék miatt gyakorlatilag az egész szakma tartozik. Mindemellett ezen a területen tisztázatlan a szerzői jog is. Az irodalomban, a zenében például 70 évvel a művész halála után nem kell szerzői jogdíjat fizetni. A képzőművészeknél viszont káosz uralkodik -- mi a helyzet például az ismeretlen festők képeivel?



Ráadásul ha ezenkívül a katalógusban megjelenő fotók után is fizetniük kellene, az további, milliós nagyságrendű költséget jelentene a kereskedőknek, s ez ahhoz vezetne, hogy vagy nem készítenének inkább katalógust, vagy nőne az illegális műkereskedelem, ami természetesen nem tenne jót a műkincspiacnak. Ha egy katalógusban például 200 fotó szerepel, s az aukciós háznak mindegyik után fizetnie kellene ötezer forint szerzői jogdíjat, az egymillió forint kiadást jelentene egyetlen aukció esetében. Egyébként van olyan ügyvédi vélemény, amely szerint a jogdíj aukciózásra nem vonatkozik.



"Tudjuk, az aukciós házaknak és galériáknak komoly kiadást jelent, hogy a katalógusukban szereplő reprodukció a szerzői jogi törvény értelmében többszörösítésnek minősül, ezért engedélyköteles, azaz fizetni kell a megjelentetésért" -- fejtette ki lapunknak Rozgonyi Krisztina, a Hungart Egyesület jogi szakértője. "Szabad felhasználásra például a hírműsoroknak van joguk, ám ha egy aukciósház katalógusban szerepelteti a művet, az már nem minősül szabad felhasználásnak" -- véli Rozgonyi Krisztina. A reprodukciók után járó pár ezer forintra rúgó összeget, illetve a képzőművészeti alkotások és a festmények eladása utáni 5 százalékot is a Hungart gyűjti be, és a még élő művészeknek vagy a művészek jogutódjainak fizeti ki. Az egyesületnek 1000 képzőművészt tömörítő tagsága kérte, hogy a Hungart képviselje őket. Ez feljogosítja a Hungartot arra, hogy a művészek érdekeit szem előtt tartva eljárjon érdekükben -- magyarázta a jogi szakértő.



Mivel a legtöbb kereskedőház vitatja, hogy jogos az ilyen magas, 5 százalékos járulék, sokan nem fizetik azt be, s folyamatosan tárgyalnak erről a Hungarttal. Az egyesület azt a gyakorlatot követi, hogy ha az aukciós ház befizeti ezt a járulékot, akkor méltányosságból eltekint a reprodukciós jogdíjak beszedésétől. "Tudjuk, hogy a teljesítőképességük határára jutnának a kereskedők a reprodukciós díjak fizetésével, és ez a művészeknek sem érdekük" -- mondta Rozgonyi Krisztina. "Azzal is tisztában vagyunk, hogy az értékesítést a katalógusok segítik elő, ezért ésszerű ebben az esetben a reprodukciós jogdíjaktól eltekinteni" -- tette hozzá. Ugyanakkor nem a kereskedőknek, hanem a vevőknek kell állniuk az értékesítés összege utáni 5 százalékot, amelyet viszont a kereskedőknek kell átutalniuk.



A Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetségének elnöke, Nagyházi Csaba úgy látja, hogy magas az eladás után beszedett 5 százalék. De mert törvény írja elő, be kell fizetni. Európa néhány országában, így például Ausztriában, még csak most vezetik be ezt a jogdíjat, ráadásul nem 5, hanem 3 százalékot fognak szedni -- mondta az elnök. A fizetési fegyelmet szerinte az is lazította, hogy korábban nem mindig rendeltetésszerűen kezelte az állam az így befolyt pénzösszegeket. A Nagyházi Galéria és Aukciós Ház -- melynek forgalma évente körülbelül 600 millió forint körül mozog -- külön nevesíti a katalógusban a jutalékot és a bizonyos 5 százalékot is.

A túlságosan magas jutalékok az illegális műkereskedelemnek kedveznek Közeleg a nagy aukciók időszaka, amikorra -- becslések szerint -- a teljes éves műkincspiaci forgalom fele-kétharmada esik. A Kieselbach Galériában például most először rendeznek kiállítást is, amely november 5-ig tart, a Mű-Terem Galéria pedig ezekben a napokban juttatja el a téli aukcióról készített, alapos művészettörténeti tanulmányokkal és 194 fotóval illusztrált katalógusát. Mindeközben viták zajlanak a szerzői jogi törvény tisztázatlan pontjai miatt, amelyek többek szerint akár oda is vezethetnek, hogy tönkremehet a hazai árverési piac. E. E.--T. T. E.-->