A futballstadionokban elkövetett bűncselekmények elbírálásánál nagy segítséget ad a bíróságoknak a Btk. módosítása. A 2001 áprilisában életbe lépő jogszabály a rendbontást konkrét tényállásként tünteti fel -- mondta lapunknak Petró László, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) jogi szakértője.
Kolláth György az elfogadott kiegészítéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabály ugyanazt a modellt követi, amit a garázdaság bűntette elleni törvény alkalmaz, vagyis: nem történt érdemi előrelépés az ügyben. Az alkotmányjogász szakmailag is hibásnak tartja az egyéb nyilvános rendezvényekre is kiterjesztett törvényt, mert az nem határozza meg konkrétan, mi számít sport- és kulturális eseménynek. Mivel nem egyértelműek a meghatározások, a törvény szövege szélsőséges értelmezésre ad lehetőséget -- mondta Kolláth György.
A rendzavarás új tényállásával az Országgyűlés kedden egészítette ki a Btk.-t. Az elsődleges cél: a sporthuliganizmus visszaszorítása. A legveszélyeztetettebb terület a labdarúgás, valamint a kézi-, a kosár-, a vízilabda és a jégkorong. A rendzavarás tényállása szerint azt lehet majd felelősségre vonni, aki nyilvános rendezvényen vesz részt, és az eseményen erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít. A nyilvános rendezvényeken elkövetett rendbontásért két, a csoportosan vagy felfegyverkezve elkövetett rendbontásért pedig három évig terjedő szabadségvesztés szabható ki jövő áprilistól.
Mellékbüntetésként kitiltás alkalmazására is lehetőséget ad a jogszabály, amennyiben a rendbontót szabadságvesztésre ítélik. Felmerül a kérdés: mi lesz azzal a több száz drukkerrel, akik a mérkőzés bíróját "Megvárunk!" felkiáltással fenyegetik egy -- szerintük -- téves ítélet miatt. A törvény szerint ugyanis mindannyiukra büntetés vár -- mondta az alkotmányjogász.