BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egymást átfedő jogszabályok

Boross Péter miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére dolgozza ki az igazságügyi tárca azt a kormányrendeletet, amely a kommunizmus üldözöttei számára ad kárpótlást havi járadék formájában. A rendelet párhuzamosan létezne az 1992-es kárpótlási törvénnyel. Diszkriminatív lehet, hogy az 1945 előtti jogsértésekre nem terjed ki a tervezett jogszabály -- hívják fel a figyelmet a zsidó hitközségek.

A rendszerváltás után az ország gazdasági helyzete nem tette lehetővé, hogy az akkori kárpótlási törvényekben méltó pénzbeli elismerésben részesüljenek az érintettek, de mára már megteremtődtek ennek feltételei -- mondta a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője, Sömjéni László, hozzátéve, hogy 2001-ben 1,5 milliárd forintot különítenek el erre a célra.
A kommunizmus és a második világháború idején az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról az 1992. évi XXXII. törvény rendelkezett (2000-ben a törvény által meghatározott alapösszeg 36 940 forint, amely a szorzóktól függően egyénenként változik), amelyet később többször módosítottak. A főosztályvezető elmondta: a hamarosan megszülető kormányrendelet párhuzamosan fut majd a jelenleg hatályos kárpótlási törvényekkel. A rendelet elkészítését információink szerint a Szabadságharcosokért Alapítvány elnöke, Boross Péter exkormányfő javasolta -- az újabb rendelkezés azonban csak az 1945-től számított jogsérelmeket orvosolná.
Igazságtalan lenne, ha a II. világháború ideje alatti, illetve a zsidótörvényekkel elkövetett jogsérelmekkel nem, csak az 1945 utániakkal foglalkozna a kormányzat -- mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Tordai Péter. Hozzátette: a Mazsihisz a kormányrendelet kihirdetése után teszi meg a szükséges lépéseket, valószínűleg javaslatot téve a zsidó származásúakra is kiterjedő kárpótlásra.
Az Alkotmánybíróság kedden határoz a Mazsihisz egy kárpótlással kapcsolatos beadványáról, amelyben azt kifogásolják, hogy 30 ezer forintot kaptak a II. világháború idején politikai okokból meggyilkolt zsidók hozzátartozói, míg az 56-osok egymilliót -- mondta Tordai Péter.
A készülő kormányrendelet-tervezet szerint a háromtól öt évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek havi 20 ezer forintot kapnának, az öt és tíz év közötti büntetéssel sújtottak havonta 30 ezer forint juttatásban részesülnének, míg a tíz évnél hosszabb időért havi 40 ezer forint járna -- nyilatkozta lapunknak korábban az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. Hende Csaba hozzátette, hogy a halálbüntetések túlélőinek 50 ezer forintot fizetnének. A javaslat egy-két héten belül a kormány elé kerül, a járadékot pedig 2001 januárjától tervezik fizetni.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.