Viharok az új múzeum körül

Az új kortárs magyar művészeti múzeum építéséről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter írta alá a szándéknyilatkozatot Demján Sándorral, a TriGránit Fejlesztési Rt. igazgatósági tagjával és Sokorai Istvánnal, a Duna Sétány Székház Kft. ügyvezető igazgatójával, ám egyelőre csak annyit tudunk, hogy a 7000 négyzetméteres múzeum nemzeti intézményként működik majd, s magánberuházásból épül meg várhatóan 2002-re, 2,5 milliárd forintból. Az új múzeumot az állam tízéves bérleti idő alatt, részletfizetéssel vásárolja meg.
A C3 Alapítvány vitáján Kovalovszky Márta művészettörténész emlékeztetett arra, hogy égetően szükség lenne új múzeumra, ezért is fontos, hogy annak koncepcióját a szakma bevonásával és alaposan dolgozzák ki. Igaz, az új intézmény magánvállalkozásban épül fel, de akkor is szokatlan, hogy eddig a szakma csak a sajtóból értesült a múzeum terveiről. A művészettörténész hozzátette: egyelőre azt az alapvető kérdést se tudják, hogy az új létesítménynek lesz-e önálló gyűjteménye.
Fitz Péter, a Fővárosi Képtár igazgatója hasonlóan vélekedik: ha nem lesz önálló, saját gyűjteménye a múzeumnak, akkor csak kiállítóhelyről lehet beszélni. Szerinte is szükség van új, a kortárs művészetet bemutató helyszínre, ám a tervezett 7000 négyzetméterre nem érdemes múzeumot építeni. Ha komoly gyűjteményt bemutató múzeumra gondolunk, illendő a szükséges kiállítótér-szerviz arányt figyelembe venni, így marad 2500 négyzetméter kiállítótér, ami alig kisebb, mint a mai Fővárosi Képtár. Ez pedig kevés. A Szépművészeti Múzeum például a rekonstrukció során 5300 négyzetméterrel bővül.
Fitz Péter úgy véli, ha -- mondjuk Nemzeti Szalon elnevezéssel -- kiállítóteret hoznak létre, akkor kisebb a raktárigény, így 6000-6500 négyzetméter körüli kiállítási területtel lehet számolni, ez lényegében a Műcsarnok mai lehetőségével egyenlő. Szerinte jó megoldás lenne, ha a Ludwig Múzeum Budapest -- Kortárs Művészeti Múzeum meglévő intézményéhez kapcsolnák az új, megépítendő modern múzeumot, így igazi kibontakozási lehetőség nyílna a XXI. századi művészet bemutatására. Ebben az esetben a Ludwig Múzeum szakembereit kellene megbízni azzal, hogy dolgozzák ki az új társépület koncepcióját és hasznosítását, s ennek megfelelően újra ki kellene írni az építészeti pályázatot, amint akkor is, ha esetleg az új épületben a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) kortárs gyűjteményét mutatnák be állandó kiállításon.
Akár létre lehetne hozni a Műgyűjtők Múzeumát is, igaz, ehhez a tervezett terület kevés. Például a Kolozsváry-, László Károly-, Vasilescu-, Kieselbach- vagy más gyűjtemény külön-külön és váltásban is bőven megtöltheti ezt a teret, de tisztázni kell a jogi és szakmai szempontokat. Fitz Péter szerint kérdéses, hogy kell-e ilyen intézményre közpénzt költeni, bármennyire szükség lenne is egy új, modern múzeumra. Két és fél milliárd ugyanis tíz esztendőre elosztva évi 250 milliót jelent, ami nem túl sok pénz, de óriási, ha azt nézzük, hogy az állam évente körülbelül 30 milliót fordít kortárs művek vásárlására.
Különösen akkor vált indulatossá a vita, amikor kiderült: a minisztériumnak ugyan nincs még részletes koncepciója, mégis megbízta a CCC+bógner céget a múzeumtechnológiai terv kidolgozásával, amelynek elkészítési határideje 2000. december 15. A minisztérium főosztályvezetője, Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet nem tudott részleteket mondani, s 2001 márciusát jelölte meg határidőként, amikorra kidolgozzák a múzeum tartalmi koncepcióját, s ígérte: bevonják a szakma képviselőit. Egyelőre tehát annyi tudott, amit Rockenbauer Zoltán közzétett: az intézmény helyet adhatna magángyűjteményeknek, letétbe adott műtárgyak ideiglenes kiállításának és például az MNG raktáraiban lévő, kiállításokon nem szereplő műtárgyaknak -- de hogy mindebből melyiknek, s múzeumként vagy kiállítóhelyként, azt továbbra is homály fedi.
A Duna Sétány Székház Kft. a múzeum építészeti tanulmánytervének elkészítésére hét építészirodát kért fel, információink szerint a megbízó még nem döntötte el, hogy melyiket valósítja meg.
A Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az AICA (a Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének magyar tagozata) és a Magyar Festők Társasága közös állásfoglalása szerint a XXI. század első művészeti múzeumát nem szabad alárendelni a szűkös határidőt szabó, látszólag előnyös gazdasági koncepciónak. Megvalósításához a tíz év alatt törlesztendő 2,5 milliárdra akár bankkölcsönt is fölvehet az állam. Kapkodás helyett megfelelő szakmai előkészítés után kell fölépíteni a funkcióját hosszú ideig ellátó múzeumot -- áll a közleményben.