Most éppen exportálni érdemes a gázt, nem betárolni
Az Európai Unió föld alatti gáztárolói 83,02 százalékig voltak feltöltve november 4-én a hivatalos uniós statisztikák szerint. A magyarországi tárolók 69,54 százalékig. Ezen belül a kisebb kapacitású Hexum telítettsége 88,44 százalékot tett ki, a nagyobb, lakossági ellátásra is készletező MFGT-é 61,42 százalékot.
A 83,02 százalék azonban nem mond semmit arról, hogy a rendelkezésre álló készlet elég-e, vagy sem. A Bloomberg egy negatív összefüggést tartott fontosnak kiemelni: az adat 2 százalékkal kisebb az elmúlt öt év átlagánál.
Azonban ebből a 2 százalékból sem következik sok. Egyrészt, mert adott ország számára valójában az a meghatározó, hogy összességében hogyan készült fel a téli gázellátásra, ennek pedig a betárolt gáz mennyisége csak az egyik összetevője. Hasonlóan fontos
- saját gáztermelésének alakulása,
- importlehetőségeinek bővülése vagy szűkülése,
- a lakossági gázfogyasztás mérete,
- az energiahatékonysági intézkedések eredményessége,
- a gazdaság gázigénye, ami erősen függ az ipari termelés alakulásától,
- a földgáz-infrastruktúra műszaki adottsága
- és természetesen az időjárás alakulása.
Mindezen tényezők ugyanúgy változnak országról országra, évről évre, ötéves és mindenféle más átlagban, hogy az uniós tárolói töltöttség ötéves átlagának alakulása szinte lényegtelen.
A tényleges felkészültség a fontos
A magyarországi tárolók 69,54 százalékos töltöttségét azért is tartotta fontosnak kiemelni, mert ez volt a legkisebb a saját ötéves átlagra vetítve. Bezzeg a francia és a német tartalékok szépen híztak!
Csakhogy a Bloomberg által kiemelt mutatónál fontosabb az előbb felsoroltak együttes hatása, végső soron a fűtési idényre való felkészültség szintje. Persze ebben is nagy szerep jut a betárolt gáz mennyiségére, csakhogy nem a tárolói töltöttséget, hanem egy másik, szintén nyilvánosan hozzáférhető mutatót kell nézni. Ebből tudjuk meg, hogy a bespájzolt gázmennyiségből az adott ország éves gázigényének mekkora hányada elégíthető ki. Az uniós átlag 26,94 százalék volt. Azonban éppen a fenti lista mutatja, hogy e szám alapján sem kell azonnal kongatni a vészharagot. Elsősorban a kedvező importlehetőségek miatt nem. Magyarországra, Szlovákiába és Szerbiába vezetéken, legálisan és bőségesen érkezik az orosz gáz, ugyanaz más országokba cseppfolyós formában (LNG) és közvetítőkön keresztül.
Annál jobbat pedig aligha tehetne Európa az Egyesült Államoknak, mint ha még több LNG-t rendelne tőle.
A Magyarországon betárolt földgáz mennyisége az éves igény 50,13 százalékára elég. Ennél csak négy jobb uniós adat van: Ausztria (108,7 százalék), Csehország (54,89 százalék), Lettország (161,91 százalék) és Szlovákia (54,88 százalék).
De még itt sem szabad leragadni a puszta számoknál. Nincs mit sajnálni például a felhasználásához képest csak 5,49 százaléknyi készletet felhalmozó Belgiumon, hiszen a tengerpartján működő zeebrugge-i terminál az északnyugat-európai LNG-ellátás egyik fő központja. Annyit importál Belgium, amennyit akar. Ugyanez igaz a többi, keveset készletező uniós országra: folyamatosan fogadják az LNG-tartályhajókat.
A hírügynökség által vizsgált legutóbbi hét alatt egyébként Franciaország és Hollandia töltötte a legnagyobb ütemben a tárolóit. Nos, a két mintaállam készletei az éves gázigényükre vetítve 31,87 százalékon, illetve 35,16 százalékon álltak, vagyis jóval a magyarországi alatt. Azonban e két ország is kényelmesen hozzáfér a külföldről érkező földgázhoz.
Nem a tárolócégé a tárolt gáz
Nem árt tudni, hogy a tárolók feltöltéséről és a gáz kivételéről nem a gáztárolók üzemeltetői döntenek, azok csak végrehajtják a tárolást, mint a szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleik kérését. A föld alatti gáztárolókban annyi gáz van, amennyit a kereskedők a szerződéseik teljesítéséhez tároltatni akarnak, illetve annyi, amennyire a jogszabályok kötelezik őket. A magyar lakosság ellátása érdekében az egyetemes szolgáltató köteles a szükséges mennyiségű tárolt gázzal rendelkezni. (Persze a tárolásnak vannak kapacitás- és gazdaságossági korlátai.)
Azért mégiscsak mélyponton vagyunk
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havonta közzéteszi a hazai tárolók töltöttségi adatait, 2019-ig visszamenőleg. Diagramjából leolvasható, hogy a
2025. október 15-i 4,45 milliárd köbméteres mennyiségnél nem volt kisebb 2019 óta egyik október 15-én sem.
A rekordadat, 6,45 milliárd köbméter 2019-ben született. Az idei mélypont azonban semmiképpen nem a lemaradást tükrözi, csak azt, hogy a magyar kereskedők akkor járnak jobban, ha exportálnak. Úgy tűnik, egy ideje leginkább Szlovákia és Ukrajna felé éri meg továbbítani a beérkező földgázt.
A magyarországi tárolókba hidrogén is mehet
Szeptember 11-én hatályba lépett az Európai Unió felülvizsgált gáztárolási rendelete, amely a feltöltési rendelkezések 2027-ig történő meghosszabbítását tartalmazza – tájékoztatta ügyfeleit a hazai földgázrendszer üzemeltetője és irányítója, az FGSZ Földgázszállító Zrt. Mint írja, a hazai gáztörvény módosítása értelmében 2026. január 1-jétől a földgáztárolóba nagy tisztaságú hidrogén is betáplálható, azzal a feltétellel, hogy a tárolóból a földgázszállító rendszerbe továbbra is kizárólag a földgáz minőségére vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő, megengedett hidrogéntartalmú földgáz táplálható be.
