Módosítanák az ügyészségi törvényt

A keddi kormányülés vendége volt Polt Péter legfőbb ügyész, aki beszámolt arról: mióta átvette a hivatalt, két százalékkal (96-ra) nőtt a vádemeléshez vezető ügyészségi ügyek aránya, s több mint 70 százalékra nőtt a felderítési eredmény. Az ülésen szóba került, hogy a hatékonyabb ügyészségi, nyomozati munka érdekét szolgálják majd ügyészségről szóló törvény módosításai -- kommentálta a döntéseket Borókai Gábor. A kormányszóvivő elmondta: amennyiben a parlament igent mond az előterjesztésre, a jövőben a legfőbb ügyész bármely nyomozást a saját hatáskörébe rendelhet, az ügyészségi nyomozók pedig titkosszolgálati eszközöket is igénybe vehetnek nyomozásuk során. Szélesedik az ügyészségi ügyek nyomozati területe is. Az ügyészség felléphet például "minden vezető beosztású hivatali személy által elkövetett vesztegetés bűncselekménye miatt".
A kormány szigorítaná a lőfegyvertartás körülményeit. A kormányszóvivő beszámolt arról, hogy a kabinet által javasolt törvénytervezet megszüntetné az országgyűlési képviselőknek, a kormány tagjainak, az államtitkároknak, a helyettes államtitkároknak, a minisztériumi főosztályvezetőknek és a polgármestereknek a tisztség betöltésével együtt járó lőfegyvertartási jogát. A vagyonőrzéssel foglalkozó szervezetek közül továbbra is lehetőség lesz a lőfegyvertartásra az értékszállítóknál, ám ezt megvonnák az épületek vagyonőreitől. Szigorodnának a fegyvertartáshoz szükséges feddhetetlenségi és jártassági követelmények. Az eddigi engedélykötelezettség helyett bejelentéskötelessé válik a gázfegyver és riasztófegyver tartása. A kormány-előterjesztés az Európai Unió tanácsának irányelveivel összhangban megtiltja bizonyos lőfegyverek polgári célú használatát, illetve bevezeti az európai lőfegyvertartási igazolványt és a számítógépes nyilvántartást.
Borókai Gábor azt is bejelentette, hogy újabb önkormányzatok jutnak pénzhez a gázközművagyonból: ezúttal a 100--400 millió forint közöttiek kapják meg járandóságukat. Az ÁPV Rt. erre a célra 7,5 milliárd forintot utal át a Belügyminisztériumnak. A keddi kormányülést követően elhangzott még: lényegesen javul a kutatók helyzete Magyarországon. Az állam az idén a GDP 1,1, jövőre 1,5 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. Borókai Gábor beszámolt arról, hogy a Magyarországra települt multinacionális vállalatok közül egyre több hozza ide innovációit, mindenekelőtt a gyógyszeripar, az informatika és a távközlés területén. Az idén a vállalkozások saját k+f költségük 200 százalékával csökkentették társasági adóalapjukat.
A kormány módosította az akadémiai tiszteletdíjakról szóló rendeletet is. Eszerint az Akadémia rendes tagja az idén 288 ezer forint (jövőre 360 ezer), levelező tagja 244 ezer forint (jövőre 280 ezer) tiszteletdíjat kap havonta; az Akadémia doktora cím birtokosát 64 ezer, jövőre 80 ezer illeti meg.