Kellemes meglepetés: mintha odaszögezték volna az inflációt, és van aminek csökkent is az ára
Kellemes meglepetést okozott az infláció októberben: a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest 4,3 százalékkal emelkedtek, míg szeptemberhez viszonyítva stagnáltak. Július óta ez volt a negyedik egymást követő hónap, hogy a pénzromlás üteme nem mozdul.
Infláció: még mindig az árrésstopok
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen 4,4 százalékos fogyasztói árindexet, havi alapon stagnálást vártak.
Ugyanakkor továbbra is az árrésstopok befolyásolják az infláció alakulását, a hatósági intézkedések, köztük az élelmiszerekre, a drogériákra kivetett árrésstop, illetve a bankok és telekommunikációs szolgáltatók önkéntes árkorlátozása összegészében mintegy másfél százalékponttal mérséklik az inflációt.
Mindezt egy olyan gazdasági környezetben, amikor nincsen keresleti nyomás. A gazdasági növekedés idén átlagosan 0,5 százalékkal emelkedhet átlagosan a kormány és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter várakozásai szerint. A tárcavezető a gazdasági stagnálást a külső kereslet hiányára és a német gazdaság gyengélkedésére vezeti vissza.
Ami az egyes termékcsoportokat illeti, a KSH szerint októberben az élelmiszerek ára átlagosan mérséklődött, a szeptemberi 4,7 százalék után ezúttal 3,9 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 1,7 százalékkal), ezen belül a tojásé 20,2, a csokoládé, kakaóé 16,1, a kávéé 14,8, az édesipari lisztesárué 12,8 százalékkal.
A háztartási energiáért 10,7 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül
- a vezetékes gáz 23,7,
- az elektromos energia 2,1 százalékkal drágult.
A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások ára is emelkedett októberhez képest, míg az előbbi szeptemberben 7,1 százalékkal, ezúttal 7,5 százalékkal emelkedett, az utóbbiak 6,7 százalékkal drágultak a szeptemberi 5,9 százalék után.
A forint elmúlt hónapokban látott erősödése is közrejátszhatott abban, hogy a tartós fogyasztási cikkek drágulása mérséklődött, a szeptemberi 2,5 százalékot követően most 2,4 százalékkal emelkedtek.
Bár az elemzők havi alapon 0,2 százalékos növekedést vártak átlagosan, a fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,4 százalékkal), meghatározóan az idényáras élelmiszerek 2,1 százalékkal árcsökkenése következtében. A KSH kiemeli, hogy havi alapon a szezonváltás következtében a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, 2,3 százalékkal.
A háztartási energia ára átlagosan nem változott, miközben a szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal, a járműüzemanyagok ára pedig 1,1 százalékkal mérséklődött.
Beeshet 2 százalékra az infláció jövő év elején
A kormány nemrégiben, október végén döntött arról, hogy nemcsak fenntartja az eddigi árrésstopot, hanem december 1-jétől kiterjeszti további 14 új termékkörre (marhafelsál, marha-fehérpecsenye, sertésmájas, sertésmájkrém, félkemény sajt, sajtkrém, kenhető sajt, alma, körte, szilva, szőlő, fejes káposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika és bébiétel).
Emiatt elemzők szerint nem elképzelhetetlen, hogy jövő év elején 2 százalékra süllyed a pénzromlás üteme.
„Az újonnan megcélzott termékeket jellemzően a téli–tavaszi hónapokban árazzák át, ennek következtében az idei év végi és a jövő év eleji inflációra kedvezően fog hatni az intézkedés. A jövő év elejére várt kifejezetten alacsony inflációt nagyban támogatja a kedvező bázishatás is, elképzelhetőnek tartjuk, hogy a 2 százalékot is megközelíti majd az inflációs ráta februárban” – mondta Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője, aki arra is figyelmeztett, hogy az intézkedés kiterjesztése azt is jelenti, hogy 2026 végén, 2027 elején magasabb inflációs számokat fogunk látni, attól függően, hogyan vezetik ki ezeket az intézkedéseket, és mekkora lesz addigra a kiskereskedelemben az importtal helyettesítés (ez utóbbi árfékező hatású).
Egyelőre biztosan nem nyúl a kamatokhoz a jegybank
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatósági árintézkedések kivezetésével az év végére ismét érdemben a jegybanki célsáv fölé, akár 5 százalékig is emelkedhet a mutató. „Ez azonban aligha nevezhető árstabilitásnak, így meglátásunk szerint az MNB átnéz majd az év eleji alacsony inflációs mutatón, és nem változtat a kamatokon az alacsony pénzromlási ütem ellenére sem, mivel az nem egy fenntartható folyamat eredménye lesz” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindezek alapján az ING Bank arra számít, hogy a 6,50 százalékos alapkamat akár jövő őszig is velünk maradhat.
Magyarország kilábal az inflációból? Októberben 0,4 százalékkal olcsóbban vehettünk hidegélelmiszereket
Októberben a hidegélelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent, 2026 február 28-ig meghosszabbították és december 1-től további 14 termékre kiterjesztették az árréscsökkentést. A magyar Kormány felhívta a figyelmet arra, hogy 2025. december 1. és 2026. április 30. között a kártyabirtokosok ismét felhasználhatják a SZÉP-kártyákon lévő összegeket hideg élelmiszer vásárlására is.
