Változna az árvízi védekezés

A Szamoson, valamint a Tiszán levonult cián- és nehézfémszennyezés következményeinek felszámolásával egy időben az árvízi biztonság új alapokra helyezésére, valamint a térség teljes rehabilitációjára van szükség -- jelentette ki Haraszthy László, a WWF Magyarország igazgatója. A szervezet javaslatai szerint prioritásként továbbra is az árvíz elleni védekezést kell kezelni, azonban a biztonságot hosszú távon nem a gátak magasításával, hanem a túlzottan szűk hullámterek kiszélesítésével és a gátakon kívüli mezőgazdasági területeken kialakítandó szükségtározók létrehozásával lehet megteremteni.
Az európai uniós csatlakozás során gazdasági okokból egymillió hektárt mindenképpen ki kell vonni az intenzív mezőgazdasági művelésből. Erre az ár- és a belvízveszély miatt gyengén hasznosítható hullámtéri és ezek mentén elterülő földeket a legcélszerűbb felhasználni, amelyeken a természetközeli állapotokat visszaállító erdő- vagy gyepgazdálkodást kellene általánossá tenni -- mondta Haraszthy László. A természeti értékek megőrzésében rejlő lehetőségeket mutatja, hogy tavaly -- a katasztrofális környezetszennyezések ellenére is -- mintegy 20 százalékkal növekedtek az ehhez kapcsolódó idegenforgalomból származó bevételek. A zöldszervezet igazgatója szerint a javaslatok többségét az elmúlt években már jogszabályokba foglalták, de a végrehajtásuk és az ehhez szükséges források egyelőre hiányoznak.
A gátak áthelyezése többe kerül, mint a jelenlegi rendszer megerősítése, azonban a jövőben az árvízi biztonságot nem magasításokkal, hanem a "teret a folyónak" elv gyakorlati alkalmazásával lehet megteremteni. Ezért megkezdődött azoknak a szakaszoknak a felmérése, ahol lehetőség van a hullámterek kiszélesítésére vagy szükségtározók kialakítására -- közölte lapunk kérdésére Ambrus Zoltán, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője. A hullámterek hasznosításával kapcsolatos 1999-es kormányhatározat a jelenlegi földhasználat újragondolását írja elő -- fejtette ki Kolossváry Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, szerinte az erre vonatkozó javaslatokat tartalmazó jelentés néhány hónapon belül a kormány elé kerülhet.