Fiktív netáruház fiktív vásárlásokra

Mintegy 53,8 millió forintot sikerült 214 fiktív vásárlással eltulajdonítani egy banktól annak a bűnöző párosnak, amely egy internetes áruházat hozott létre a velük szerződésben álló pénzintézet megkárosítására. Varga Attila, a BRFK vagyonvédelmi alosztályvezetője a Világgazdaságnak elmondta: az elkövetők az internetes áruház létrehozása után fiktív vásárlásokat hajtottak végre, majd a velük szerződésben lévő bankkal közölték, hogy 214 személy vásárolt tőlük, s -- megállapodásuk értelmében -- felszólították a pénzintézetet, utalja át a vásárlók által a bankon keresztül kifizetett összeget. A pénzintézet a csaknem 54 millió forintot ki is fizette, s csak ezt követően jött rá arra, hogy tényleges vásárlás nem történt.
A bank feljelentése után a rendőrség megkezdte a nyomozást, s a két elkövető közül az egyik már előzetes letartóztatásban van, a másik -- külföldi állampolgárságú -- személy azonban egyelőre szökésben van. A vásárlások közül eddig 172 esetben bizonyosodott be, hogy csupán fiktív ügylet történt. A páros egyébként egy Nyugat-Európában jól ismert módszert "adaptált".
A rendőrség évről évre egyre több számítógépes bűncselekménnyel találkozik, s bár mind több új módszer jelenik meg, az esetek többségét évek óta változatlan eszközökkel -- többnyire bankkártyák klónozásával -- követik el. A BRFK alosztályvezetője szerint a hamis kártyákkal elkövetett esetekben a kár nagysága esetenként általában néhány százezer és néhány millió forint között mozog. Nem ritkák a több tucat esetet felölelő bűncselekmény-sorozatok sem, amelyek összesített kárértéke gyakran több tíz millió forint.
A számítógépes bűnözés terjedésére figyelmeztet az ORFK februárban közzétett éves jelentése is, amely szerint az elmúlt években jelentősen emelkedett az értékpapír- és bankkártya-hamisítások, valamint a hamis bankkártyákkal elkövetett csalások és visszaélések száma. A fejlődő pénzpiac és a tőzsde az értékpapírok iránt is felkeltette a bűnözők figyelmét, s a szerzői vagy szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények is egyre gyakoribbak. A beszámoló szerint az elkövetkező években -- az internet terjedése miatt -- elsősorban a világhálós eszközökkel elkövetett bűncselekmények számának emelkedésére kell számítani.
Magyarország decemberben részt vett azon az ET által kezdeményezett kongresszuson, amelynek célja egy számítógépes bűnözés elleni nemzetközi egyezmény előkészítése volt. Ez egységesítené és kiterjesztené egyes jogosulatlan informatikai tevékenységek büntethetőségét, továbbá meghatározná azokat az eljárásjogi szabályokat, amelyek életbeléptetése elengedhetetlen az elektronikus bűnözés elleni hatékonyabb fellépéshez. Sós László, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a 95 százalékban már elkészült egyezményt még az idei évben aláírják. Konkrétan ugyan még nem lehet tudni, hogy Magyarországnak hol kell a Btk.-t módosítania, azonban az már valószínűnek tűnik, hogy a számítógépes csalással, valamint a gyermekpornográfiával kapcsolatos pontokat meg kell változtatni.