Földrajzihely- és profilfüggő támogatások

A magyarországi iskoláknak adományozott magánpénzek nagysága elhanyagolható mértékű az intézmények költségvetéséhez képest, mivel még nincsenek akkora magánvagyonok és fizetések, mint például az USA-ban, ahol a sikeres és gazdaggá vált öregdiák az alma mater iránt érzett hálája jeléül akár egy új épületre való pénzt is felajánl régi egyetemének. (Ennek ellenére több magyar intézmény is szervezi már alumnusát azzal a céllal, hogy újraélessze a régi hallgatók kötődéseit -- és támogatását.)
A felsőoktatásba áramló vállalati támogatások nagysága már jóval jelentősebb azokban az iskolákban, ahol a végzettek a gazdasági életben folytatják pályafutásukat. A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem tavalyi csődközeli helyzete óta az új vezetés tudatosan kutatja az új bevételi forrásokat -- mondta Bakacsi Gyula rektorhelyettes, aki hozzátette: az egyetem költségvetésének 40 százaléka már nem állami forrásból származik -- igaz, ennek tekintélyes részét a tandíjak adják.
Vállalati támogatás nem feltétlen pénzben értendő, előfordul, hogy nagy értékű eszközökhöz jelképes összegért juthatnak hozzá a felsőoktatási intézmények. A cégek persze nem pusztán jótékonykodásból teszik mindezt, hanem valamilyen kutatási program, labormunkák vagy épp pr-keretében. Egy nagy számítástechnikai cégnek például megéri beruházni a műszaki végzettséget adó egyetem számítógépparkjába, hiszen az onnan kikerülő hallgatók később -- akár emocionális okok miatt is -- szívesebben alkalmazhatják azt a márkát. Egy bölcsészkar számítógépparkját viszont nem biztos, hogy finanszírozzák a multik, mivel az ott végzők kevesebb befolyással bírnak az iparágra.
A vállalatok általában néhány tíz millió forinttal támogatják az egyetemi projekteket, az infrastruktúra kiadásából és állásbörzékből évente pár tíz millió forint bevétele van az intézménynek -- mondta Bakacsi Gyula. Hozzátette: a vállalati professzori székek létrehozásával (egy szék 6,4 millió forint/év) jelenleg 65, az év végére pedig 100 millió forint (15 szék) bevételre számítanak.
Csak konkrét egyetemi projektekre lehet valamilyen formában támogatókat szerezni, azt is nagyon nehezen -- véli Balatoni Beatrix, a Pécsi Tudományegyetem támogatásszervező irodájának vezetője. A cégek a támogatásukért cserébe elvárják, hogy valamilyen formában megjelenítsék a nevüket. A nagyvállalatoknak, a multiknak többnyire csak a regionális igazgatóságuk van Pécsett, a források túlnyomó részéről a budapesti központban döntenek, így a helyi képviseletek jóval kevesebb pénzt tudnak szponzorként a pécsi egyetemnek adni. Az iroda most szervezi a Pécsi Diplomások Körét, amelynek tagsági díjaiból származó bevételek mellett (a legdrágább kategória évi tízezer forint) fontos szerepe van a kapcsolati tőke kialakításában, melyet később az egyetem adomány-támogatás formájában (például az 1 százalékos adófelajánlások) is hasznosíthat. Az egyetemnek összesen néhány tíz millió forintos bevétele származik magán- és vállalati pénzekből.

A magyarországi felsőoktatási intézményekben is kezd meghonosodni az a gyakorlat, hogy az egyetem egyre több vállalati és magánpénzzel egészíti ki költségvetését. A folyamat ugyanakkor elsősorban a közgazdasági és műszaki profilú képzést nyújtó intézményeknek jelent előnyt, azok az egyetemek, amelyek nem a termelői szférába bocsátják ki diákjaikat, többnyire az állami pályázatokra számíthatnak. Kozák Dániel-->